Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
GÖRÖGÖK A BUDAI SZANDZSÁKBAN A 16. SZÁZADBAN 159 Az 1570-től 1580-ig eltelt egy évtized alatt tehát 6 görögöt vámoltak meg Budán: Száró (Szára), Kodzsu, Dimo, Atnir, Komne és Petre polgárokat, az írnok két görögnek lakhelyét is feljegyezte: Kodzsu budai, Száró pesti szűcs volt. Dimo urum szűcs az 1562-es pesti adójegyzékben szerepel, tehát ö is pesti lakos lehetett 1571-ben. A másik három görög pontos lakhelyét nem ismerjük, de feltehetően a fővárosban lakhattak ők is, hiszen különben nem Budán fizették volna az általuk szállított kürk (bunda, prém) néhány denkjének vámját. Komne Száróval együtt fordult meg a budai vámnál 1571. december 6-án, Atnir pedig Dimóval október 21-én. így elképzelhető, hogy mindannyian pestiek voltak. Petre urum lakhelyét nem tudjuk meghatározni, de a fenti adatok alapján inkább az látszik valószínűnek, hogy ő is Pesten élt, s nem Budán, ahol a mohamedán, zsidó és magyar kézművesek, kereskedők hegemóniája dominált. Budán sok száz mohamedán vallású délszláv katona élt, Pesten viszont minden rác martalóc zsoldos megtartotta görögkeleti hitét; így érthető, hogy a szintén görögkeleti vallású szűcsök, boltosok szívesebben telepedtek le Pesten, ahol különben egyetlen zsidó üzletember sem élt, mivel mind a 60—70 „jahudi" adózó família Budán, a zsidók külön városnegyedében („Mahalle-i jahudan") lakott a 16. század folyamán.185 A budai és pesti görög szűcsök szinte kizárólag prémet hoztak fel a balkáni tájakról. Bizonyára hajón szállították áruikat; egy ízben ezt a török írnok is feltüntette, amikor Kodzsu budai szűcs Hadzsi Ramazán budai janicsár hajóján vitte a kürköt budai műhelyébe. Ő talán a Tabánban lakott, mely éppen ekkor vált a budai bőrfeldolgozás híres központjává, a balkáni mesterek munkájának eredményeként.186 Prémen kívül egyéb árut csak Szára pesti urum szállított egy ízben: abát és pálinkát. Az aba rozsdavörös színű gyapjúposztó, meglehetősen durva készítmény. Ezt a 16. században a szaloniki zsidó műhelyekben készítették a legnagyobb mennyiségben, de más balkáni városok Spanyolországból és Portugáliából régebben elmenekült szefárd zsidói is nagy tömegben állítottak elő abaposztót, mely mint a törökből vett jövevényszó, éppen ebben a században honosodott meg a magyar nyelvben. A pálinkát bizonyára a mohamedán helyőrség katonái számára szállította a fővárosba Száró rum, hiszen a mohamedán vallás tiltotta a borivást az „igazhitűek" számára. Raqit 1571-ben 9 nagy hordóval (fucsival) szállítottak Budára a különféle etnikumú kalmárok. A fucsi űrtartalma 48 liter volt. E szerint mintegy 430 liter raqi került a vilajetszékhelyre 1571-ben, s ebből a görög Száró csak 24 litert vitt, mivel a varil (kishordó) éppen a fele volt a fucsinak.187 A görög pálinkafelhozatal tehát egészen elenyésző volt a mohamedánok, zsidók és délszlávok szállítmányaihoz képest. Ugyanezt állapíthatjuk meg az abaposztóról is. A vámnaplók által megjelölt három évben a különböző nemzetiségű kereskedők 553 denk és 191 gurus értékben hoztak fel kürköt Budára. Egy gurus 40 akcsével volt 185 Káldy-Nagy, Kanuni... 1971. 10—11, 14—15.; uő, Harács-szedők. .. 1970. 109—113. 186 Ld. a 160. j., 579. 187 Uo. 572—581, 557—558.; Voss E„ A váci vámnaplók... 1972. 128.
