Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
Budáról, s Ráckeve sem volt már a hódoltság görögkeleti centruma. A görög kereskedők a török hatalom meggyengülésével a 17. században már akadály nélkül elözönölhették a Duna—Tisza-köze alföldi területeit, s befészkelhették magukat sok hódoltsági mezővárosba.166 Görög kézműves-kiskereskedő réteg Budán és Pesten Ráckevén kívül Buda és Pest katonai központokban is éltek görögök, noha egészen csekély számban. Mindkét városban a mohamedán, a zsidó és a magyar kereskedők, üzletemberek jutottak kiemelkedő szerephez,16 7 s üzleti versengésük teljesen háttérbe szorította a maroknyi görögöt, akik emiatt — a vámnaplók és más török források tanúsága szerint — inkább kézműves mesterként, termékeik árusítóiként, szatócs-boltosként tevékenykedtek, mint hivatásos távolsági kereskedőként. Kereskedelmi tevékenységük arra szorítkozott, hogy beszerezzék a balkáni görög, zsidó és délszláv műhelyekben, kis manufaktúrákban a számukra szükséges ipari nyersanyagokat, félkész termékeket, s ezt olykor mohamedán rendzsberek (kereskedők) hajóin, vagy pedig szekereken, gyalogosan Budára szállítsák és műhelyeikben feldolgozzák, boltjaikban árusítsák. A vámnaplók adatai szerint valamennyi görög bőrök, bundák, prémek szállításával, feldolgozásával foglalkozott, vagyis szűcsök voltak; az 1562-es pesti adódefter egyértelműen meg is jelöli e mesterségüket: „kürkdzsü" (szűcs).168 Egy korábbi adat is azt bizonyítja, hogy a fővárosba kerülő néhány görög elsősorban ipari készítménye eladásából élt. Az egyik magyar főnemes, az elsők között lutheránussá lett Bebek Imre volt prépost 1534-ben az „evangéliumra megesküdve" vette feleségül egy görög származású budai ötvösmester szegény és csúnya árváját, melyet még a tehetetlen Szapolyai János is megsokallt, s bezáratta érte az „eretnek" főurat.169 A görög ötvösre vonatkozó adat egyúttal azt is bizonyítja, hogy már a hódoltsági időszak előtt is éltek görögök Budán.17 0 Tudjuk, hogy V. László udvarában 166 Ld. a 8. jegyzetet, főleg Füves ö., A görögök megjelenése. . . 1972. 229. 167 Fekete L— Káldy-Nagy, Budai. . . 1962. 588—593.; Káldy-Nagy, Harács. .. 1970. 119. 168 Káldy-Nagy, Kanuni... 1971. 186—7. 169 Kubinyi A.. Budapest.. .II. 1973. 223. 170 1 463-ban említik „Georgio Gewrewgh"-öt (Szamota István—Zolnai Gyula, Magyar oklevélszótár. Szerk.:—. Bp. 1902—1906. 308. sorköz). 1487—1489 között, az esztergomi érsek szigeti kertjében 3 kertész és öt szolga dolgozott; az egyik kertész, „az öreg görög" (greco) évente 5 dukát fizetést, egy rend vörös ruhát, bundát, 12 pár bocskort és élelmet kapott. (Nyáry Albert, A modenai Hippolyt-codexek. I. = Századok, 1870.4. évf. 5. füz. 284.) 1530 körül egy dúsgazdag görög és egy olasz nagykereskedő felajánlotta Gritti Alajos kormányzónak, hogy kibővíti, újjáépíti Buda polgári városrészét. (Szerémi Gy., Magyarország... 1961. 243.; Zolnay László, Kincses Magyarország. Középkori művelődésünk történetéből. Bp. 1977. 244.)
