Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
148 FENYVESI LÁSZLÓ bizánci görög festő, Gruntovics Tódor újjáfestette őket.12 1 Néhány helyen, így a Keresztelő Szent János-kápolnában megmaradtak az eredeti freskók fő vonalai. E kápolna görög felirata s a Damján-kápolna 16. századi Krisztus-ikonja a templom külső falába beépített és mellette elhelyezkedő görög feliratú sírkövekkel egyetemben ugyancsak görög eleink üzenetét továbbítják felénk évszázadok távolából.122 Losonci Miklós művészettörténész, a Boldogassszony-templom művészeti szépségeinek finom tollú feltárója joggal emeli ki „a bizánci festők szorgalmá"-t, s a „görög kereskedők mecénás lelkületé"-t, hiszen hazánk egyetlen épen fennmaradt középkori gótikusreneszánsz görögkeleti kőtemploma a maga kézzelfogható, konkrét valóságában bizonyítja, hogy „Az aktív etnikai elem, a görög, lélekszámánál nagyobb mértéket valósít meg a bizánci eredetű freskók révén. E stílusfraternizáció hozzájárult, hogy súrlódás nélkül éltek görögök, szerbek, magyarok, bizonyítva, hogy a művészet kezdheti a békét".123 Magáról a templomról a 16. században két német utazó, Stephan Gerlach (Ungnad Dávid császári követ udvari lelkésze), valamint Reinhold Lubenau pozsonyi gyógyszerész közöl néhány fontos adatot. Gerlach 1573 nyarán fordult meg a hászvárosban; naplójában így számol be a látottakról:124 „Június 23-án tíz óra tájban elindultunk Budáról... Először is Ráckevére érkeztünk. Ezen hosszadalmasan nagy mezőváros hódol mind a töröknek, mind a Salm-Eck grófoknak.12 5 Lakosai magyarok, kik nagyobb részt kálvinisták, és ráczok; az utóbbiaknak szép templomuk van. Ebben sok a gyertya és sok a kép, köztük az apostolok, és Mária a kis Jézussal karján. Az oltáron kis feszületek fekszenek. Ezen rácok görög hitvallásúak ugyan, de az isteni tiszteletet pápista módra végzik. A mezővárosban nagy vásár tartatik, melyet a bécsi kereskedők is meg szoktak látogatni, kik gyermekeiket ide küldik a magyar nyelv megtanulása végett." Gerlach Nándorfehérvárnál még azt is feljegyezte, hogy „A rácoknak Ráckevétól fogva idáig mindenütt vannak papjaik, szerzeteseik, apácáik. ",2 6 Lubenau német gyógyszerész, aki szintén megpihent Ráckevén 1587-ben, útban Sztambul felé a császári követséggel, azt írja, a várost crabatok (horvátok) lakják. Viszont a Boldogasszony-templommal kapcsolatban a görögökről is megemlékezik:12 7 „Amikor megérkeztünk oda, a janicsárok közvetítésével bementünk két 121 Entz G„ Ráckeve.. .II. 1958. 24. 122 Ld. a 120. j., 117—122. 123 Losonci M., A ráckevei. . . 1968. 34, 39. 124 Ld. a 67. jegyzetet! 125 Salm-Eck gróf a Habsburgok győri generális főkapitánya volt. E korban az uralkodók hódoltsági birtokaik jövedelmét végvárak fenntartására forditották. (Szakály F.. Egy „világtörténeti..." 1979. 26.; uö. Magyar... 1981. passim). 126 Szalay László. Adalékok. . .1825. 225. 127 „Wie wier da ankörnen, seindt wier mit den Janiczaren in zwei Kirchen gangen, welche voller Heiligen gemahlet, sonderlich S. Nicolaus, nach Ahrt der reusischen und grichischen Kirchen. Wier haben auch grichische Bucher drein gefunden; den die meisten den grichischen Glauben fuhren. . ."(Beschreibung der Reisen des Reinhold Lubenau. Hrsg. von W. Sahm. Königsberg, 1914. I. 87.).
