Századok – 1986
Tanulmányok - Nehing Karl: Magyarország és a zsitvatoroki szerződés (1605–1609) 3/I
8 KARL NEHRING kifejezetten biztatta, hogy évi adót követeljen.2 1 A tolmácsok közötti szemmel látható egyenetlenkedés nem volt alkalmas arra, hogy eredményt érjenek el a törökök által elfoglalt várak kérdésében. így csak összefoglalták a nem vitatott tárgyalási pontokat, megegyeztek a tárgyalások folytatásában a császári biztosokkal és Bocskai képviselőivel, valamint a fegyverszünet meghosszabbításában. II. Rudolf és Mátyás közötti hosszas tárgyalások után, augusztus elején a császár végül ratifikálta a bécsi békét. Rögtön ezt követően Mátyás utasította28 Althant a béketárgyalások folytatására. Mivel azonban Bécs még nem kapott választ Bocskaitól és megbízottjától, Illésházytól, és így bizonytalan volt a magyarok magatartását illetően, Althannak egyelőre Komáromból kellett felvennie a kapcsolatot Ali pasával és Habil efendivel, hogy időt nyerjen, és a fegyverszünetet meghosszabbíthassa. Mátyás még egyszer utalt mindkét lényeges vitás kérdésre: 200000 forintot „semel pro semper" kellene fizetni a szultánnak, és mindkét töröknek „tekintélyes mennyiségű ajándékot kell ígérni, részben aranyban", valamint egy pótlólagos összeget arra az esetre, ha a törökök Kanizsát visszaadnák. De egyelőre Ali pasa és Habil efendi is akadályoztatva voltak, mivel a szerdárral. Murád pasával kellett találkozniuk. Murád a török sereggel Mohács alatt állt, és ott fogadta Bocskai követeit, Nyáry Pált és Czobor Mihályt.29 Ugyanis Bocskainak jutott a bécsi béke ratifikálása után a szultán és a császár közötti békeközvetítő szerepe. Már augusztus elején felszólította őt a szultán „mint Erdély fejedelmét és Magyarország királyát", hogy közvetítse a békét II. Rudolffal, és szerezzen információkat a császári udvar hangulatáról.3 0 Mátyás is elismerte Bocskai közvetítő szerepét.3 1 Ali pasa és Althan a tárgyalások folytatásának céljából megegyeztek abban, hogy augusztus végén Esztergom fölött egy szigeten találkozni fognak. Mégis hiába várt Ali pasa Esztergomban a szerdárhoz küldött „magyar nagyságos urakkal" együtt Althanra. Ennek az volt az oka, hogy csak most érkeztek meg Mátyáshoz Bécsbe Bocskai hivatalos békeközve'títői, Illésházy és Horváth-Mladosevith Péter, hogy ott a császáriakkal tanácskozzanak. Ehhez jött még, hogy Althan megpróbálkozott azzal, hogy Ali pasával a magyar nemesek nélkül, „sine praeiudicio serenissimi domini Bocskaii et totius nationis Ungaricae" tárgyaljon.32 Ezért már parasztokat is küldött Althan az Új Falu (Nyergesújfalu)-nál lévő sziget megtisztítására, ahol aztán Caesar 27 Gallo és Illésy (vö. 17, 18. jegyzet) jelentése szerint Negroni a tárgyalások során Ali pasának arabul megmondta a kulcsszót: „sal bel sal" „évről évre", különben azonban a tárgyalások során tartózkodóan viselkedett. Ezenkívül Negronit azzal gyanúsítják, hogy Mátyás utasításával ellentétben — a törökkel tárgyalásokat csak hárman egyszerre folytathatnak —, ő külön is beszélt Ali pasával és „cum Judeis, Turcis et mulieribus". 28 Uo. Fol. 102 sk., 1606. VIII. 11. 29 Uo. Fol. 111. Ali pasa Althanhoz, 1606. VIII. 23. 30 Hamme г: GOR 9 Nr. 979 411. 31 Szabó Károly: Bocskai István politikai levelezése. Történelmi Tár 53(1882) 223. sk. 32 Wien H H StA Türkei I, 90a Fol. 180 Althan Ali pasához, 1606. IX. 2.
