Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
GÖRÖGÖK A BUDAI SZANDZSÁKBAN A 16. SZÁZADBAN 135 nyomán,4 6 melyről Lakatos Ernő levéltárigazgató állapította meg, hogy ez „az első Pest megyei falukrónika".4 7 Legutóbb Kovács József László foglalta össze vázlatosan a Csepel-sziget történetét, s benne néhány oldalon Ráckeve múltját a török uralom végéig.48 Urosevics Daniló, a magyarországi szerbek történetének kutatója a kovini rácok Ábrahámtelkére menekülését és városalapítását említi „a szerbek Magyarországra telepedésének egyik legelső esete" gyanánt.4 4 Lehetséges, hogy összefüggés van a II. Béla szerb felesége, Uros rasciai zsupán lánya, Ilona által az 1130-as években a Csepelszigeten építtetett kis pravoszláv kápolna s a szentábrahámi monostor között, melyet 1212-ben már működő intézményként említ III. Ince pápa parancslevele.50 A kolostor 1 rombadőlt a tatárjárás idején,5 1 de a Szent Ábrahám pátriárka tiszteletére emelt templom még akkor is állt, midőn az aldunai, Szmederevóval csaknem szemközti Kovin oppidum török elől menekülő rác polgárai és telepesei („cives et hospites , rasciani") kikötöttek hajójukkal az elpusztult Ábrahámtelkénél, s I. Ulászló 1440. október 10-i engedélye alapján megalapították új csepeli mezővárosukat, Kis-Kevit.52 . A király még ugyanezen a napon egy másik oklevélben rév állításának jogával is felruházta őket, s megerősítette valamennyi korábbi privilégiumukat, így a rácok szabad mezővárosi polgárként láthattak kőházaik felépítéséhez „az derékon", a Szent 1 Ábrahám-templom körül („circumcirca").5 3 A Csepel-sziget új rác telepe, afféle késői hospes-mezővárosa gyors fejlődésnek indult; királyaink, főleg Hunyadi Mátyás bőkezűen támogatták kedvelt kevei kalmáraikat.5 4 Mátyás király, aki apai ágon maga (Állami Árpád Múzeum. Dokumentáció, 1779—1790. Dok. 69. 1,—69. 35., 69. 37., 69. 38., 69. 40. (40 oklevélmásolat a 18. századból, a Helytartótanács által hitelesítve), Dok. 70. 80, 70.81, 70.82, Dok. 69.36, 69.39. (5 eredeti oklevél a 15—16. századból). 46 Scaritus Máthé, Kevi Várassáról való szép História. Kevi, 1581. 85 strófa = Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára. Fol. Hung. 2904., 1—6. fol., uo. Qart. Hung. 2245., 1—6. fol.. Pest megyei Levéltár. Ráckeve bírói krónikás könyve (1605—1836), 1—10.; Magdics István, Diplomatarium.. .1888. 83—93. 47 A modern krónikaírás Pest megyében. Szerk.: Lakatos Ernő. Bp. 1967. 8. 48 Kovács József László, Adatok a ráckevei járás vázlatos történetéhez a honfoglalástól a XVIII. századig = Tanulmányok a ráckevei járás múltjából. Ráckeve, 1972. 9—31.; uő, Ráckeve és környéke. Útikalauz. Bp. 1977. 7—8, 12—16.; uö, Ráckeve története. I—IV. rész = Ráckeve — Aranykalász Híradó, 1978. 2. évf. 6. sz. 10., 1979. 3. évf. I. sz. 10., 2. sz. 10., 3. sz. 10. 49 Urosevics Daniló, A magyarországi délszlávok története. Bp. 1969. 29—30. 50 Uo. 29.; Monumenta Romana Vesprimiensis. I. 1103—1276. Bp. 1896. 19—20.; Bártfay Szabó László, Pest megye történetének okleveles emlékei 1002—1599-ig. Bp. 1938. 3,471.; Okmánytár. Ráczkeve = Sürgöny, 1863. IV. 19., 80. sz.; Mészáros (Fenyvesi ) L., A középkori.. . 1974. 67—76. 51 Bóna Imre, Csepelsziget. Szeged, 1937. 16, 20.; Rupp J., Magyarország. . I. 1870. 256. 52 Magdics /., Diplomatarium. . .1888. X—XII. oklevél, 22—25. p. 53 Uo. XI. oki., 23. p.; Scaritus Máthé, Kevi.. .1581. = OSZK. Fol. Hung. 2904. 4. fol. 54 Csak Mátyástól és nejétől, Beatrix királynétól tucatnyi privilégiumlevelet kapott Ráckeve 1458— 1490 között. (Magdics /., Diplomatarium... 1888. XIX—XXIX. oki., 36—55. p.; Ráckeve. Árpád Múzeum. Dokumentáció. Dok. 70. 82. (1473. II. 13.); Bártfay Szabó L., Pest megye. . .1938. 315—6.; Csonki D.. Magyarország.. .III. Bp. 1897. 313—4.; MOL. Dl. 16. 034, Dl. 26. 643.
