Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
132 FENYVESI LÁSZLÓ már a török uralom idején megfordultak görög kereskedők a városban, de számuk mindenesetre nagyon csekély lehetett, mert maga Szentendre sem játszott komolyabb szerepet. Ráckeve volt ugyanis ebben a korban a magyarországi szerbek központja".34 A török iratok adatai igazolják Ráckeve délszláv központ jellegét a 16. századi hódoltsági terület viszonylatában.3 5 Maguk a 16. századi török defterek egyértelműen cáfolják azt, hogy Szentendre e korban görögkeleti centrum volt.3 6 A pusztítások következtében Szentendre a 16. század közepére jelentéktelen jobbágyfaluvá zsugorodott, alig néhány tucat magyar adózó lakta, akik kizárólag mezőgazdasági tevékenységből éltek. Iparnak csak az 1562-es defterben van halvány nyoma, s a kis falu rájái egyetlen budai vagy váci vámnaplóban sem szerepelnek. 1546-ban „Karye-i Szentendri" (Szentendre falu) Hüszejin Isztrofcsa budai csaus timár-birtoka volt. A török adórovó mindössze 18 családfőt, 5 fiút és az adózók 1 nőtlen testvérét vette jegyzékbe 1546-ban; mindegyikük magyar nevet viselt. Az adózó jobbágyporták (kapuk) száma alig öt volt, s ugyanennyien fizettek kincstári fejadót (harácsot) is. A kicsiny település állami és földesúri adója együttesen is csak 1480 akcse volt, melyből 250 akcse a fejadó összege, a többi pedig a mezőgazdasági termelésből származott: Szentendre parasztjai 25 mázsa gabonát és 17 hektoliter bort termeltek 1546-ban, amely még a helyi fogyasztást is szűkösen fedezhette, piacra pedig aligha juthatott belőle. 1559-ben 34 adózó háztartásfőt és 3 nőtlen fiút regisztráltak a faluban; közülük tízen fizettek állami fejadót. Összesen 3500 akcse adót adtak, mégpedig 500-at a budai államkincstárba, 3000-t pedig új török földesuruknak, a budai pasának. 1562-ben a falu továbbra is a budai beglerbég, Rüsztem pasa szolgálati javadalombirtokát képezte. Ekkor 33 háztartást (hánét) és 15 fiút írtak össze Szentendrén. A kapuk száma 38, a kincstári és földesúri adó együttesen 4650 akcse volt. A termelésből eredő jövedelem 3000 akcse, a gabonatermés mennyisége 100 mázsa, a boré 17 hl volt, s ipari életnek csak annyiban van nyoma, hogy 2 malmot is összeírt a török adóbiztos. A sorozatos végvári sarcolások, török-tatár dúlások következtében a 16. század utolsó negyedében Szentendre gazdasági potenciálja erősen hanyatlott; az 1588-as portális adóösszeírás szerint már csak 6 porta volt a kis falu adóalapja.37 A török defterek és a magyar adóösszeírás alapján, figyelembe véve Szentkláray Jenő és Füves Ödön megállapításait, semmiképpen sem tűnik valószínűnek, hogy a kis Szentendre falu a 16. század második felében görögkeleti központ lett volna, amelyben görögök is éltek. Figyelemre méltó az a tény is, hogy a 16. századi hódoltság éveiből nemcsak írott források nem maradtak fenn Szentendréről mint görögkeleti cent-34 Füves Ö.. Fejezetek. . .1961. 114. (Vö.: uö, A ráckevei... 1959. 117.) 35 Ld. a 4. jegyzetet, továbbá: Fenyvesi L., Ráckeve kereskedő-mezővárosi jellege a 15—16. században. Kzt. Lektorálta Szakály Ferenc, a Századok számára. 36 Káldy-Nagy Gy., Kanuni. .. 1971. 78.; uö, A budai. . . 1977. 252. 37 MOL. Conscr. port. E 158. 16. t. 223.
