Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
130 FENYVESI LÁSZLÓ tömegben a 17—19. század viszonylatában sikerült is kimutatni sok magyar polgár- és mezővárosban a görög diaszpóra nyomát.2 3 E nagyon fontos kiindulópontot alapul véve koncentráltuk figyelmünket mi is a görögkeleti népességet magukban foglaló településekre. A történeti Pest megyében elsősorban a főváros, valamint Szentendre és Ráckeve jöhetett számításba, hiszen itt a későbbi évszázadokban is éltek görögkeletiek, mégpedig szerb, görög, makedón kereskedők, boltosok, hajósok, révészek, iparosok, értelmiségiek, egyházi emberek stb.2 4 A 16. századi török források, a tahrir-defterek (részletes adóösszeírások) és a vámnaplók egybevágó vallomása szerint a hódoltsági Pest megye területén csak három igen fejlett gazdasági potenciálú, népes Duna menti tranzitkereskedelmi központban, Budán, Pesten és Ráckevén éltek görögök, illetve polgári foglalkozást űző görögkeleti népcsoportok. Vác, Visegrád, Földvár, Buják és Vál erődítményeiben csak délszláv martalócok katonáskodtak, de görögökről nincs híradás sem a mevadzsib-defterekben (zsoldjegyzékekben), sem más forrásokban.2 5 Budán és Pesten is éltek délszláv katonák a várakban a mohamedánok között, ám e településekről konkrét adatok maradtak fenn kifejezetten görögökről, a polgári rájanépesség összeírásaiból.2 6 A török kori főváros jeles kutatója, Fekete Lajos turkológus a budai török vámnaplók és egyéb források alapján megállapította, hogy „A budai kereskedő osztály harmadik csoportjába a balkáni szlávokat sorozhatjuk. Ezeket már Buda -megszállása előtt itt találjuk. Bosnyákok, szerbek és más balkáni társaik a török hatalom elől a XV. század óta kerestek menedéket Magyarországon, hol szórványosan mint egyes személyek, hol egész csoportok, mint például az Al-Duna mellett fekvő Kuvin (Keve) várából 1440-ben a Csepel-szigeti Szent-Ábrahámtelkére telepített, rácok, akikről a helységet később, és ma is, Ráckevének nevezik. Buda török i megszállása, azaz 1541 óta balkáni eredetű személyek, bosnyákok, albánok, görögök, 1 az egyazon állam alattvalóinak jogával és lehetőségeivel szivárogtak fel nemcsak i Budáig, hanem a másik magyarországi folyó, a Tisza mentén Tokajig."27 1 Más adatok is azt bizonyítják, hogy a hódoltság korában a helyőrségen és a naszádosokon kívül jelentős számban éltek görögkeletiek Budán. Már 1552-ben említés esik arról, hogy Buda egy görögkeleti püspökség székhelye volt, mely 1557-től az újjászervezett ipeki szerb patriarchátus fennhatósága alá tartozott. Buda püspöki székhely voltát bizonyítja az is, hogy 1628-ban „bogohranimi grad" („Isten által védett város") néven említik. A vilajetszékhely görögkeleti püspökeit a 16. század 23 Ld. a 8. jegyzetet, főleg Füves Ödön tanulmányait! 24 Uo., Füves Ödön budai, pesti, szentendrei, ráckevei és Pest megyei forrástanulmányai. 25 Velics A., Magyarországi.. .1—II. 1886—1890. passim; Fekete L., A törökkori Vác egy XVI. századi összeírás alapján. Bp. 1942. 15—20., uö, Die Siyaqat.. I. 1955. 356—373. stb. 26 Káldy-Nagy, Kanuni. . . 1971. 7—16, 184—187. 27 Fekete L— Káldy-Nagy, Budai... 1962. 591.
