Századok – 1986
Közlemények - Szaharov A. N.: Orosz–magyar szövetségi kapcsolatok a 9–11. században 111/I
114 A. N. SZAHAROV folyamán is. 10 A 7. században ehhez hasonló egyezséget kötött az arabokkal11 és a bolgárokkal is.1 2 Ezekhez a megegyezésekhez tartalmilag közel állnak a békéről és szövetségről szóló egyezmények, melyeknek megkülönböztető jegye volt a Bizáncnak nyújtandó katonai segítség, de az egyik kardinális pontja ezeknek a megállapodásoknak, hogy Bizánc évente adót volt köteles fizetni szövetségeseinek. Ehhez hasonló egyezséget kötött a 7. században Bizánc az Avar Kaganátussal, a kazárokkal Perzsia ellen, 893-ban Bulgária ellen a magyarokkal, 917-ben ugyancsak Bulgária ellen a besenyőkkel,13 907-ben és 944-ben pedig a Kijevi Russzal.1 4 Ez utóbbival kötött szerződés eredményeképpen az oroszok csapást mértek az Arab Kalifátustól függő Kaukázuson túli muzulmán államokra. A Kijevi Ruszt és Magyarországot nemcsak a Bizánci Birodalomhoz fűzték hasonló kapcsolatok. A Kijevi Rusz „béke és szeretet" egyezményt kötött a varégokkal, akik északnyugati határait támadták meg. A Poveszty vremennih letben feljegyezték, hogy Oleg „elrendelte, hogy Novgorod adózzon évi háromszáz grivenyt a varégoknak a béke megőrzése érdekében, és ezt az adót meg is adták egészen Jaroszláv haláláig".15 Oleg — miután megszerezte Kijevet, s maga alá rendelte a környező szláv törzseket —, gátat vetett a varégok állandó támadásainak is, és megváltotta magát az éves adó fizetésével. A továbbiakban, ahogy az évkönyv írja, 150 éven át fizették az adót. Szemmel láthatólag ennek a varégokkal kötött szerződésnek a keretei között realizálódott a Kijevi Rusznak nyújtott reguláris katonai segítség. A novgorodi varégok valóban Oleggal tartottak Szmolenszk és Kijev ellen, később pedig Oleggal (907), majd Igorral (944) vonultak Konstantinápolyba. A magyarok — a már említett, Bizánccal kötött egyezménnyel analóg — megállapodásokat kötöttek például a német királlyal, I. Henrikkel a 10. század első harmadában.1 6 Ezek és más hasonló megállapodások fényében megállapítható, hogy a 898-ban megkötött orosz—magyar szerződés az adott korban sztereotipnek számító „béke és szeretet" egyezmények közé sorolható, amely nemcsak megújította a békés kapcsolatokat az országok között, hanem magában foglalta a Kijevi Rusz számára nyújtandó 10 Id. Kulakovszkij, Ju.: Isztorija Vizantyii, torn II, Kiev, 1912, 66—67, 196, 203, 208. 11 Regesten der Kaiserurkunden des Oströmischen Reiches von 565—1453., 1. Teil. Regesten von 565—1025. München und Berlin 1924 (a továbbiakban: Regest.), N 239, 253,257, 340, 353, 366, 579, 603, 747, 769, 770. 12 Regest, N 208, 243, 276, 522. 13 Ibid. N 177, 183, 519, 713. 14 Ld. Szaharov, A. N.: Diplomatyija drevnyej Ruszi. IX—pervaja polovina M. 1980, 115—134., 239—258. 15 Poveszty vremennih let, I. rész. 20. 16 Ld. Nyeuszihin, A. /.. Problemi evropejszkogo feodalizma. M. 1974. 242, 244.
