Századok – 1986

Történetirodalom - Österreich im Europa der Aufklärung. Kontinuität und Cäsur in Europa zur Zeit Maria Theresias und Joseph II. (Ism.: Szántai Antal) 1153/V–VI

1153 TÖRTÉNETI IRODALOM nagyságát már 1704-ben tetten érhettük, amikor nem ütött vissza a porban heverő Bethlen Miklósnak apja haláláért, inkább még fedezte is — itt, haldoklásában másodszor. Nagyúri gőg? Nem. Valami más és több. Még el sem temették, már ott a vád: közpénzek maradtak kezénél. S jön természetesen a családi marakodás kincsein, kisebb lányai gyámságán stb. — amiket feltehetően a dologban érdekelt Wesselényi István sem ír le egészen tárgyilagosan. Magáról Bánffy haldoklásáról viszont úgy tanúskodik; ez a tizenegynéhány oldal ettől a hitelességtől lesz a régi magyar próza egyik kiemelkedő értéke. Nehéz megítélni: csak a személyes megrendülés íratta-e le vele a temetés után, vagy politikai sejtések: „Ma vettük fel gyászunkat, mikor véljük le, Isten tudja. Én több gubernátort ugyan nem teszek koporsóba Erdélyben." (Akárhogy is értsük szavait: Erdélynek 1713-ban újra lett gubernátora, Kornis Zsigmond — és Wesselényi pár évvel túlélte.) A jó 700 oldal szöveghez bibliográfiai tájékoztató csatlakozik, majd tárgyi jegyzetek (a szöveg gondozói saját részükhöz, külön-külön készítették ezeket). Érdemes megjegyezni, hogy Demény jegyzeteiben (a Wesselényi-napló tárgyi értékének ellenőrizhetése végett) többoldalas összefoglalók találhatók a Rákócziszabadságharc hadi eseményeiről, diplomáciai fejleményekről, Rákóczi erdélyi fejedelemségébe iktatásáról és a marosvásárhelyi országgyűlés többi eseményeiről, az ónodi országgyűlésről stb. Szójegyzék (legnagyobbrészt azóta a használatból kiment latin jövevényszavak magyarázataival), hely- és személynévmutató zárja a kötetet. Apróbb (elsősorban nyilván nyomdai) szöveghibák szóvátételét nem tartjuk szükségesnek. Annál inkább annak hangsúlyozását: mekkora nyereség történettudományunk (és nem is egy rokontudomány — Wesselényi Bethlen Sámuel keresdi temetése kapcsán szinte szakszerűen írja le Apafi György síremlékét —) számára a kötet megjelentetése. Nemcsak az 1709 előtti Wesselényi István portréja lett vele most már teljes; alapvető dolgokat tudtunk meg belőle Bánffy Györgyről is — s persze az egész „sanyarú világ"-ról, amelynek bonyolultsága bennük magukban is testet öltött, de ott van a részletesen leírt apró eseményekben is. Trócsányi Zsolt ÖSTERREICH IM EUROPA DER AUFKLÄRUNG KONTINUITÄT UND ZÄSUR IN EUROPA ZUR ZEIT MARIA THERESIAS UND JOSEPHS II. INTERNATIONALES SYMPOSIUM IN WIEN 20,—23. OKTOBER 1980 (Hrsg.: Bundesministerium für Wissenschaft un Forschung — österreichische Akademie der Wissenschaften) 2 Bde., Verlag der österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien, 1985. 1102 p. AUSZTRIA A FELVILÁGOSODÁSKORI EURÓPÁBAN. KONTINUITÁS ÉS CEZÚRA EURÓPÁBAN MÁRIA TERÉZIA ÉS II. JÓZSEF KORÁBAN. NEMZETKÖZI SZIMPÓZIUM BÉCSBEN 1980. OKTÓBER 20—23. Az itt ismertetendő, két vaskos kötetben megjelentetett tanulmánygyűjtemény R. G. Plaschka és G. Klingenstein vezette szerkesztő bizottság összeállításában annak a nemzetközi tudományos ülésnek az anyagát tartalmazza, melyet az osztrák Tudomány- és Kutatásügyi Szövetségi Minisztérium rendezett az Osztrák Tudományos Akadémia közreműködésével 1980 októberében Bécsben Mária Terézia halálának 200. évfordulója alkalmából. Az ülésen az osztrák történészek mellett számos külföldi, főként német, olasz, cseh és magyar kutató vett részt, de többen érkeztek a tengerentúlról is. A három szekció tematikája (I. Gazdaság és társadalom, II. Állam és jog, III. Művészet, irodalom és műveltség) lehetővé tette, hogy a szorosabb értelemben vett történettudomány művelői mellett a rokon tudományok képviselői, művészet- és