Századok – 1986
Közlemények - Székely György: Magyarok bolgártörökök avarok a Kárpátokon túli és inneni kapcsolataik hagyományában 101/I
108 SZÉKELY GYÖRGY hadifoglyok pannóniai leszármazottai feletti kagáni helytartónak fogta fel, valamint szlávok és bolgárok urának. Bolgár felfogás szerint viszont protobulgárokat vezetett ki Pannoniából.2 0 Távolabbra vezet Kuvrat-Krobatos ötödik fiának sorsa: a rómaiak uralma alá került a ravennai Pentapolisban bolgárjaival Theophanes híre szerint, ami bizánci császári szolgálatba állást jelenthet 679/680-ban, miután röviddel azelőtt Itáliába kerültek. Paulus Diaconus híre alapján pedig Alzeco bolgárjai Itálián belül Beneventoba kerültek további ellátásra.30 Végül, de nem utolsósorban igen érdekesnek és előrevivőnek találom Szádeczky-Kardoss Samu fejtegetését a magyarok nomadizmusáról, illetve egy erre vonatkoztatható forrásértelmezés kizárásáról. Előadása forrásmellékletében filológiai eszközökkel bizonyította, hogy az Emmanuel Bekker-féle bonni corpus szövegírásmódjára alapozó Marczali Henrik fordítása hiteles volt: „Az avarok pedig a Duna folyó mellékén tanyáztak, ahol most a turkok vannak, és nomád módon éltek." Itt tehát nem a magyarok, hanem az avarok voltak nomádok. Fordítva áll a helyzet Moravcsik Gyulánál, aki görög szövegében egy vessző változtatással kiadta és annak megfelelően fordította magyarra a Bíborbanszületett Konstantin szövegét: „Mert az avarok a Duna folyón túl tanyáztak, ahol most a nomád életet élő türkök vannak." A 10. század közepi magyarság „nomadizmusának" kérdéséhez állásfoglalva Kristó Gyula éppen a hallgatásból, visszhangtalanságból kívánta kiemelni Konstantinos Porphyrogennetos De administrando imperio-ja egy adatát (30. fejezet, dalmáciai vonatkozású): „az avarok a Duna folyón túl tanyáztak, ahol most a nomád életet élő türkök vannak", amely páratlan rövidséggel utal arra, hogy 950 táján a már Kárpát-medencei hazájukban élő magyarok nomád életet éltek, a császár a maga számára természetesnek tűnő információt írt le, nem sztereotípia ez Konstantinosnál, a „nomád" jelzőt csak ebben az esetben alkalmazza, talán magyar informátorok nyomán. Feltűnő azonban, hogy Moravcsik görög szövegét újra kiadva és angolra fordítva R. J. H. Jenkins eltért Moravcsik értelmezésétől, és a régire tért vissza: „For the Avars had their haunts on the far side of the river Danube, where now are the Turks, and led a nomade life." Szádeczky-Kardoss Samu az alapul vehető párizsi kódex kitett vesszője alapján Marczali és Jenkins mellett foglalt állást.31 Jellemző tudományos közéletünk " Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet 34.; Szádeczky-Kardoss Samu, Olajos Teréz, Makk Ferenc: Görög és bizánci források. 123, 144—145.; Dimitár Angelov: The Bulgarian State and the European Middle Ages. 12—13.; Szádeczky-Kardoss Samu: A magyar őstörténet és bizánci forrásai. 354.; Szádeczky-Kardoss Samu: A Közép-Duna-medence Árpád előtt. 17—18.; István Bona: Das erste Auftreten der Bulgaren im Karpatenbecken. 108. 30 Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. 34.; István Bóna: Das erste Auftreten der Bulgaren im Karpatenbecken. 100—101, 108. 31 Constantinus Porphyrogenitus: De thematibus et De administrando imperio (recognovit Immanuel Bekkerus, Bonn 1840) 141.; Pauler Gyula—Szilágyi Sándor: A magyar honfoglalás kútfői (Budapest, 1900) 114.; Moravcsik Gyula: Bíborbanszületett Konstantin, A birodalom kormányzása (Budapest, 1950) 141.; Gy. Moravcsik—R. J. H. Jenkins: Constantine Porphyrogenitus, De administrando imperio (Washington, 1967) 140—141.; Codex Graecus Parisinus, Bibi. Nat. 2009. fol. 82'
