Századok – 1986
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Magyarország vastermelése II. József korában 1040/V–VI
1088 H ECKEN AST GUSZTÁV Felső-Magyarország Alsó-Magyarország Dunántúl 85—90000 bécsi mázsa 27 000 bécsi mázsa 1 000 bécsi mázsa 5000 bécsi mázsa 4000 bécsi mázsa 20 000 bécsi mázsa Északkelet-Magyarország Kelet-Magyarország Dél-Magyarország Magyar Királyság Horvátország Erdélyi Nagyfejedelemség 142—147 000 bécsi mázsa elhanyagolható mennyiség 25— 30 000 bécsi mázsa Ez együttesen — megmaradva az óvatos becslés műfajában — 170 000 bécsi mázsa körüli mennyiséget tesz ki,27 2 amelynek talán 2/5-része lehetett már indirekt eljárással gyártott nyers-, illetve öntöttvas. Mit jelentett ez a mennyiség a magyar fejlődésben, és hogyan viszonyult a Habsburg-birodalom más országainak vastermeléséhez? A Rákóczi-szabadságharc alatt egy 1707 januárjában kiküldött szenátusi bizottság a kurucok számára dolgozó 67 magyarországi olvasztókemence egy évi teljesítményét 26 800 bányavárosi mázsára becsülte, ami 28 648 bécsi mázsának felel meg. A tényleges termelés ennél több volt, mert Lányi Pál országos vasinspektor 1707. évi elszámolása szerint ebben az esztendőben csak a Gömör megyei hámorokban 35 000 bányavárosi mázsa vasat gyártottak, s ezen felül tekintetbe kell még vennünk a Szepes, Abaúj, Zólyom megyei, és az erdélyi vastermelést is. Ennek ellenére nem valószínű, hogy Magyarország és Erdély vastermelése a 18. század elején meghaladta volna az 50 000 bécsi mázsát.213 Franz Riepl számításai szerint Magyarország és Erdély vastermelése 1809— 1819 közti tíz év adataiból számított átlag alapján 168 635 bécsi mázsa lehetett. Ennek kb. 2/3-a, 113 635 mázsa üzemi termelési jelentésekből számított átlag, és 55 000 mázsa a jelentést nem küldő üzemek feltételezett termelése.274 Bidermann pedig az 1819—1829 évekre kb 245000 mázsa átlagos évi termelést állapított meg.27 5 Az 1780-as évek első felére megállapított évi 170 000 mázsás termelés jól illeszkedik ebbe a fejlődési sorba. Vastermelésünk ezek szerint a 18. század folyamán a század elejinek több mint háromszorosára növekedett. A Riepl által számított 1809— 1819-es átlag egyrészt tükrözi a napóleoni háborúk konjunktúrájának elmúlását is, 272 Előzetes becslésem (Gusztáv Heckenast: Das Volumen der Eisenproduktion in Ungarn in den 1780er Jahren. In: Hornická Pribram ve vëdë a technice. Sekce Bánské zákonodárství a hornictvi v minulosti. Pribram 1981. 137—147.) a Magyar Királyságra 150 000, Erdélyre 35—40 000 mázsa volt, amit itt most korrigálok. 273 Heckenast Gusztáv: Fegyver- és lőszergyártás a Rákóczi-szabadságharcban. Budapest 1959. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 13.) 22—23. 274 Riepl i. m. 304, 306. 275 Bidermann i. m. 193—194.
