Századok – 1986

Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Magyarország vastermelése II. József korában 1040/V–VI

1060 H ECKEN AST GUSZTÁV Évi termelés bécsi mázsában Helység és vasmű 1772 1776 1777 1778 1779 1780 1781 Igló 5000 Paltzmann Szent-Miklóssy Máriássy Jakubján 2692 3429 4260 — 5127 — — összesen 10127 Évi termelés bécsi mázsában Helység és vasmű 1782 1783 1784 1785 Igló Paltzmann 2000 4 000 Szent-Miklóssy 900 990 Máriássy 400 663 Jakubján —11

2

3 59211

3 összesen 3 300 9 245 A tizenhat szepesi város körzetének évi vastermelését így azokban az években, amikor a jakubjáni nagyolvasztó üzemben volt, közel 10 000, más években, amikor csak Iglón folyt vasolvasztás, átlagosan 5000 mázsára tehetjük. Mindezt egy vagy két nagyolvasztó és két bucakemence állította elő. Ami e vasművek jellegét illeti, a két iglói bucakemence sem a tulajdonos társadalmi helyzetét, sem az üzem teljesítőképességét tekintve nem különbözik a hasonló krompachi és szlovinkai vállalkozásoktól. Paltzmann nagyolvasztója minden tekintetben emlékeztet a hozzá földrajzilag is igen közel eső két dobsinai massára, legfeljebb a nyersvas feldolgozásában mutatkoznak Iglón jelei a technikai újítás igényének. Végül a jakubjáni nagyolvasztó iskolapéldája az olyan vasműnek, amelyet nem vastermelés, hanem rentábilis erdőgazdálkodás céljábó' noztak létre. 112

Míg a jakubjáni 1776—1782. évi összefoglaló jelentés szerint (HKA, Rote Nr. 2778. Fol. 175.) 1782-ben Jakubján nyersvasat nem gyártott, a szomolnoki főbányafelügyelőség ennek alapján készített összefoglaló jelentése szerint (HKA, Rote Nr. 2778. Fol. 154—161.) Jakubján 1782. évi vastermelése 3323 mázsa lett volna! 113

HKA, Münz- und Bergwesen Schemnitz. Rote Nr. 2582. Fol. 672—681 szerint Jakubján 1785-ben 3592 mázsával több nyersvasat termelt, mint 1784-ben, ami valószínűleg azt jelenti, hogy a nagyolvasztó 1784-ben üzemen kívül volt.