Századok – 1986
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Magyarország vastermelése II. József korában 1040/V–VI
1056 H ECKEN AST GUSZTÁV В) Szepes vármegye А 18. század közepéig Szepes volt Magyarország második legfontosabb vastermelő megyéje; valószínűleg éppen II. József korában szorult Zólyom mögé, a harmadik helyre. Stósz. Két kétkemencés hámora a szomolnoki királyi rézvállalathoz tartozott.83 Évi termelését a kortársak kb. 5000 mázsára becsülték,8 4 a valóság ennek a fele körül járt. Wagendrüssel. A Gölnic felső folyása mentén volt hnileci, svedléri, helcmanóci és remetei hámorok a 18. század második felében sorra megszűntek, egyedül Wagendrüsselben maradt meg egy egykemencés vasmű. Prakendorf. Három olvasztókemencéből, két közönséges és egy kis nyújtóhámorból álló vasművét 1776-tól Breuer Mihály és társai, gölnicbányai polgárok és hámorosok bérelték, 1787-től a század végéig pedig Raisz György.85 1800-ban a földesúr, gróf Csáky Antal saját kezelésbe vette.8 6 Gölnicbánya. Az 1780-as években itt négy vasmű volt, egy kétkemencés, a Stark testvéreké, és három egykemencés, ifjabb Breuer Mihályé, Klein Jánosé és az Enczler családé. Ez utóbbit Enczler Ferenc 1789-ben eladta a városnak, és — mint láttuk — áttelepült a Gömör megyei Pohorellára.87 Jekelfalva. Két egykemencés hámora volt, mindkettő a Jekelfalussy család különböző tagjainak tulajdonában, de bérlők kezében.8 8 Margitfalva. Roll Mihálynak volt itt (vagy más forrás szerint a Sáros megyei Miklósvágáson) egy egykemencés hámora, amely azonban valamikor az 1782-t követő években fahiány miatt megszűnt.8 9 Folkmár. Hámorát gróf Csáky Imre 1774-ben uradalmi kezelésbe vette, de már négy év múlva bérbe adta a községnek; hámorosa a falu bírája volt.9 0 83 HKA, Münz- und Bergwesen Schmölnitz. Rote Nr. 2767. Fol. 344 és Rote Nr. 2768. Fol. 234. 84 Ignatz Born: Briefe über Mineralogische Gegenstände, auf seiner Reise durch das Temeswarer Bannat, Siebenbürgen, Ober- und Nieder-Hungarn ... Frankfurt—Leipzig 1774. 176. (Magyar fordítása Szamota István: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten. Budapest 1891. 474.) Johann Matthias Korabinsky: Geographisch-Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn . .. Preßburg 1786. 734. Kazimir: i. m. 130, a stószi felső hámor termelését csak évi 600 mázsára becsüli. (A tényleges termelés adatait Id. a következő táblázatban.) 85 Kazimir: i. m. 128—129. OL, P. 72. Csáky cs. kassai lt., Fase. 594. No. 16, No. 21 és No. 23. 84 Kerekes György: A kassai kereskedők életéből harmadfélszázad 1687—1913. Budapest 1913. 45. 87 Kazimir: i. m. 128. OL, С. 43. Acta secundum referentes. 1780. Apponyi No. 12. Pos. 1. HKA, Münz- und Bergwesen Schmölnitz. Rote Nr. 2773. Fol. 491—494 és Rote Nr. 2778. Fol. 154—161. OL, C. 63. Dep. oecon. publ. 1787. No. 30. Pos. 36. 88 HKA, Münz- und Bergwesen Schmölnitz. Rote Nr. 2773. Fol. 491^494 és Rote Nr. 2778. Fol. 154—161. OL, C. 63. Dep. oecon. publ. 1787. No. 30. Pos. 36, ahol azonban Gölnicbánya alatt találhatók. 85 HKA, Münz- und Bergwesen Schmölnitz. Rote Nr. 2773. Fol. 491—494 és Rote Nr. 2778. Fol. 154—161. OL, C. 43. Acta secundum referentes. 1780. Apponyi No. 14. Pos. 7. OL, P. 74. Csáky cs. kluknói lt., Fase. 21. No. 3 és Fase. 22. No. 8. Az 1778. évi bérbeadás alkalmából készült szlovák nyelvű leltárt közölte F. Gregor: Inventáre hospodársko-priemyselnych a
