Századok – 1986
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Magyarország vastermelése II. József korában 1040/V–VI
1046 H ECKEN AST GUSZTÁV az ő érdekükben fordult-e a kamarához, vagy egy uradalmi vasmű létesítését tervezte Polonka és Pohorella közt.3 5 Ezeknek a bányászati hatóságok tilalma ellenére létrejött hámoroknak a forrásanyaga feltűnően szegényes. Clementistől a helpai hámort a kamara 1774-ben elvette.3 6 Hogy Hirsch hámora meddig élt, nem tudom. 1781—1783-ban azonban Schnobel András alsósajói hámoros új vasművet épített Pohorellán, mégpedig egy massât. Ezt 1786-ban a gölnicbányai Enczler Ferenc vásárolta meg, s 1790-ben legalizálta vállalkozását a besztercebányai kamarával kötött szerződéssel, kötelezve magát a pohorellai massa üzembe helyezésére és heti 100 mázsa nyersvasnak kedvezményes áron leendő szállítására.37 A kapitalista fordulat a felső Garam-völgyben, egy tradíciókkal még nem rendelkező, szűz területen, az 1790-es évek elején kezdődött meg. 1792-ben Szathmáry Király Miklós, Czékus Éva, Sturman Márton, Kaiser János, Samarjay György, Lányi János és Gömöry Izrael — bevonva a földesurat, Koháry Ferencet — acélgyártó részvénytársaságot alapítottak, Sumjácon felépítettek egy acélöntő nagyolvasztót két frisstűzzel és két nyújtóhámorral.38 A társaság (Societas Massae Chalybeae) 1798-ig állt fenn, ekkor csődbe ment, létesítményeit Koháry Ferenc, mint földesúr, magához váltotta.3 9 A nagy reményekkel indult vállalkozásból végül az uradalom saját kezelésbe vett nagyolvasztója lett. Két évvel később, 1800-ban, Enczler is tönkrement, s eladta pohorellai nagyolvasztóját Colloredo József grófnak. Koháry, mint földesúr, ez alkalommal elővételi jogot biztosított magának a jövőre, s 1807-ben a sumjáci mellé a pohorellai nagyolvasztót is megszerezte, a melléküzemekkel együtt.40 Belőlük fejlődtek ki a következő évtizedekben „a Coburg-hercegi bányaösszlet" felsőgaramvölgyi vasgyárai, Pohorella, Vöröskő és tartozékaik.4 1 b) Ratkói járás A ratkói járásban — azt kell mondani, hagyományosan — a legnagyobb zűrzavar van a tekintetben, hogy az egyes vasművek melyik faluhoz sorolandók. Ploszkó. Barto György valamikor az 1770-es években itt egy massât épített, de 35 Uo. II. rész, Szentantali lt. I. 5666. 36 HKA, Münz- und Bergwesen Schemnitz. Rote Nr. 2533. Fol. 280. 37 StA Banská Bystrica, Koháry-Coburges. lt., II—III. rész, Szentantali It. I. 5032—5033, II. 2403. HKA, Münz- und Bergwesen Schemnitz. Rote Nr. 2592. Fol. 98. 38 StA Banská Bystrica, Koháry-Coburg es. lt., II. rész, Szentantali lt. I. 1245. 39 Uo. II—III. rész, Szentantali lt. I. 1246—1247, II. 4109. Ez iratokból kitűnik, hogy egyrészt a részvényesek nem győzték tőkével a vállalkozást, másrészt acél helyett csak vasat tudtak gyártani. Barlholomaeides i. m. 551—552, és nyomában Bidermann i. m. 184, a murányi uradalom türelmetlenségét okolja a bukásért, ami nyilván a részvényesek álláspontja. 40 StA Banská Bystrica, Koháry-Coburg es. lt., II—III. rész, Szentantali lt. II. 4401, 1. 1374. 41 Schréder Gyula: A Coburg-hercegi bányaösszlet vasércbányáinak és vasgyárainak történelmi ismertetése. Bányászati és Kohászati Lapok 46 (1913) II. 266—268.
