Századok – 1986
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Magyarország vastermelése II. József korában 1040/V–VI
1042 H ECKEN AST GUSZTÁV termeléséhez szabták az urbura összegét. A bányahivatalok kamarai utasításra1 3 arra helyezték a fő súlyt, hogy az érintettek elismerjék urbura-fizetési kötelezettségüket, s ha ezt elérték, az anyagiakban már elnézőek voltak. Akik még meg nem térült beruházásaikra vagy üzemük veszteséges voltára hivatkozva felmentést kértek a vasurbura fizetése alól, ezt három évre általában meg is kapták. Ilyen körülmények között a vasurbura kivetésével kapcsolatos adatszolgáltatás a tulajdonjog és a műszaki állapot tekintetében teljesen megbízhatónak látszik; a termelési adatok vonatkozásában lehetséges, hogy a bevallás a valóságosnál valamivel alacsonyabb mennyiséget ad meg, ez azonban minden adózás céljából készült összeírás közös vonása. Teljes, üzemenként bontott adataink vannak a szomolnoki főbányafeíügyelőség alá tartozó Felső-Magyarország egész területéről az 1782. évről,1 4 Alsó-Magyarország, Kelet-Magyarország, a volt Temesi Bánság, Horvátország és Erdély vasműveinek adatait azonban aprólékos kutatómunkával kellett összeszednem. Végeredményben, úgy hiszem, sikerült összeállítanom a magyarországi és erdélyi vasművek hozzávetőleg teljes jegyzékét az 1780-as évekre. 1. Felső-Magyarország A) Gömör vármegye a) Murányi járás A murányi járás területén a 18. század második felében csak a murányi uradalomban foglalkoztak vaskohászattal; a Murány völgyén kívül ekkor kezdődött meg a vastermelés az uradalom északi falvaiban, a Garam völgyének felső szakaszán is. Hosszúrét. 1779-ben Bajnok Gergelynek volt itt egy kétkemencés, és Lány Jakabnak egy egykemencés hámora. Ez utóbbi a 80-as évek elején a nagyrőcei hámoros Barto Istváné, majd eltűnik a forrásokból; a kétkemencés hámort Bajnok 1783-ban eladta Petrus Márton nagyrőcei hámorosnak, aki még a 19. század elején is tulajdonosa volt.15 Nagyrőce. 1779-ben négy kétkemencés (Petrus, Sturman, Barto, Kosár) és egy egykemencés (Sramko) hámora volt. 1787—1789 között egy hatodik vasmű is épült itt, amely talán kezdettől, a 19. század elején már bizonyosan, nagyolvasztó volt,16 azé a Sturman Mártoné, aki majd 1808-ban a Murányi Uniót fogja megalapítani. 13 HKA, Münz- und Bergwesen Schmölnitz. Rote Nr. 2773. Fol. 512—514. 14 HKA, Münz- und Bergwesen Schmölnitz. Rote Nr. 2773. Fol 491—494 és Rote Nr. 2778. Fol 154—161. 15 OL, C. 43. Acta secundum referentes. 1780. Apponyi No. 12. Pos. 14. StA Banská Bystrica, Koháry-Coburg es. lt., II—III. rész, Szentantali lt. I. 5031, II. 2485. 188. lap, 170. sz. Ladislaus Barlholomaeides: Inclyti Superioris Ungariae Comitatus Gömöriensis Notitia Historico-Geographico-Statistica. Leutschoviae 1806—1808. 349. 16 OL, C. 43. Acta secundum referentes. 1780. Apponyi No. 12. Pos. 14. StA Banská Bystrica, Koháry-Coburg es. lt., III. rész, Szentantali lt. II. 2483.104—106. lap és 2479.72. lap. Bartholomaeides i. m. 349.
