Századok – 1986
Tanulmányok - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben 1003/V–VI
AZ ELSŐ ABSZOLUTISZTIKUS ADÓRENDSZER ERDÉLYBEN 1027 felvetett kérdések körül olyan viták keletkezhetnének, amelyek lehetetlenné tennék az összeírás hat hónap alatt elkészülését. így, annak hangsúlyozásával, hogy az adózó nép védelme a hatalmasokkal szemben nem függ össze közvetlenül az adózás jelen arányosításával, azt javasolta, hogy a puszta telkek kivizsgálása ne a házi összeírással egy időben történjék, hanem utána, a generalis conscriptióval egyszerre folyjék le. Mária Terézia az extraneusok bevonásának kérdésében elégnek látta megfricskázni az erdélyi igazgatási apparátust (sohasem várt sokat a házi összeírástól — írta resolutiójában —, jelenleg is kevésre számít belőle), de engedett — majd a generalis conscriptiónál kerüljön erre sor. A puszta telkek ügyében azonban ragaszkodott korábbi álláspontjához.62 A döntés értelmében született meg 1750. március 19-i rescriptuma a Guberniumhoz, az összeírás elrendelésével és a lebonyolítás igazgatási kérdéseinek szabályozásával.6 3 A Gubernium a királynő rendeletére 1750. május l-re különleges concursust hívott össze Szebenbe (csak a törvényhatóságok főtisztjei s velük két-két vicetiszt) az összeírás megindítása érdekében. Részt vettek a gyűlésen a natiók bécsi delegátusai közül is azok, akik már visszaérkeztek. A concursus mindenesetre nyitott kérdések egész sorát vetette fel. A magyar és székely natio együtt fordult a Guberniumhoz memorialis-szal, a szászok és a taxalis helyek külön-külön. A magyar és székely natio irománya egy élesen politikai kérdéssel kezdődik: nem kellenee országgyűlést tartani az összeírás alatt? Mindenesetre a Guberniumra bízza a kérdés eldöntését, s az ki is tér előle. A két natio közel 30 egyéb kérdésében az egyik súlypont a kuriális földeké. Összeírandók-e azok a közismerten kuriális földek, amelyeket a birtokos nemes időlegesen enged át a dominalis bírónak, kulcsárnak stb.? (Az összeállítás 11. pontja szól erről.) A Gubernium válasza: az adózó által müveit allodiális földet nem kell összeírni, termékeit és jövedelmét a lapszélen kell jelezni. > További kérdés (12.): ha a földesúr ad házhelyet jobbágyának, ez összeírandó-e? A Gubernium az összeírás instructiójára hivatkozik: akik a nemesi curiákban maradnak, azokat kihívják onnan vallomástételre. A másik fő kérdéskomplexum az egyházi nemességé. Az egyházi vagy egytelkes nemesek (nobiles unius sessionis) évtizedek óta adókötelesek Erdélyben, az adóreformnak azonban végleges szót kell kimondani ügyükben; másrészt ott a határesetek végtelen száma. Össze kell-e írni azokat a nemeseket, akiknek felmenőik bizonnyal birtokos nemesek voltak, az általuk müveit telken kívül (saját falujukban vagy másutt) 2, 1 vagy legalábbis rész puszta telkeik vannak, de jobbágyuk jelenleg nincs? (14.) Mi történjék a birtokos nemesek ilyen leszármazottjával, ha még van egész vagy rész jobbágytelke s jobbágya, s eddig a megyétől kapott teljes vagy rész-adómentességet (esetleg nem kapott)? (15.) Összeírandó-e az az adózó nemes, akinek jelenleg nincs jobbágya, birtokrésze, osztályostársai kezén lévén — maga viszont eddig adómentes volt? (16.) Felveendő-e 62 A Hofdeputation 1750. január 29-i és 30-i ülésének jegyzőkönyve, a Ministerialkonferenz 1750. január 13-i felségelőterjesztése (benne az erdélyi követek 1750. január 30. utáni újabb nyilatkozatának, illetve pro memóriájának ismertetésével) és Mária Terézia resolutiója: uo. 1750:43 1/2. 63 G. P. 1750:200. 8 Századok 1986/5—6
