Századok – 1986
Tanulmányok - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben 1003/V–VI
AZ ELSŐ ABSZOLUTISZTIKUS ADÓRENDSZER ERDÉLYBEN 1025 csoportjaiban legyen egy extraneus kincstári vagy katonatiszt, a helyi biztosoknak mintegy ellenőréül. A Konferenz véleményét várta ebben a kérdésben. Az összeírás táblázatterveit jónak találta, de kiegészítette őket egy tabellával a nem-curialis puszta telkek összeírására. A táblázatterv igen kényes kérdéseket vet fel. Rovatai ti. a következők: 1. hány jobbágy vándorolt vagy halt el, s mikor? 2. ki foglalta el földjüket? 3. adózik-e utána arányosan? 4. ha pusztán áll, miért? 5. adózik-e valaki az ilyen pusztán álló telkek után? A válaszok az elvándorlások okáról mondtak volna el egyet s mást (az 1746-i nagy fegyveres profugium vizsgálatakor már volt szó a jobbágy— földesúr viszonyról), természetesen a nemesi adómentesség kérdése is felmerült. A közadósságok összeírásának módszerére javaslatot vár. Végül a Guberniumnak igen keményen a lelkére köttette volna, hogy ne csak siettesse a munkát, hanem különösen arra ügyeljen, hogy az instructiónak mindenben tegyenek eleget; emlékeztette rá a Konferenz-et, hogy a Gubernium gyakran milyen „debiliter" ügyel a királyi rendeletek végrehajtására.61 Az uralkodói döntés által felvetett kérdésekre először a Hofdeputation adott 1 választ. Nyilván előzetesen tájékozódott a rendi követek és a Kancellária álláspontjáról, mert amikor 1750. január 29-i ülésén felmerült az extraneusok (akár kincstári, akár katonatisztek) részvételének kérdése az összeírócsoportokban, korábbi álláspontjával szöges ellentétben, a jelenlévő Gyulaffival és kancelláriai tanácsosokkal egyetértésben, egyhangúlag határozott úgy, hogy extraneusok ne folyjanak bele az összeírásba (azok vagy nem ismerik az ország állapotát és elveit, így jelenlétük haszontalan; ha ezek után az összeírásban hibák és tévedések kerülnek, a helyi biztosok az ő jelenlétükkel menthetik magukat — ha pedig ismerik Erdélyt, akkor állandó lesz a viszály köztük és a helybeliek között, s csak időveszteség lesz ezeket a vitákat a Gubernium elé vinni, az összeírás pedig így nem fejeződik be határidőre. Egyébként sincs annyi megfelelő kincstári vagy katonatiszt, amennyi az összeírok mellé kellene). Abba beleegyezett a Kancellária és nyilván a rendi küldöttek is (qui habet tempus, habet vitám alapon), hogy majd a generalis conscriptiónál hasznos és szükséges lesz az extraneusok bevonása. A puszta telkek összeírását (a Mária Terézia nevében leküldött tervezettel szemben) annak rögzítésére korlátozta, hogy 1. hány appertinentiás puszta telek van egy helységben, 2. jelenleg ki, milyen jogállású személy birtokolja és műveli őket? A közadósságok összeírását a falvakban és mezővárosokban az összeíró biztosokkal végeztette volna el, a törvényhatóságok, városok s nagyobb helységek esetében a tisztségekkel. A Hofdeputation-nak a puszta telkek összeírásáról hozott határozata azonban az erdélyi követek erős ellenzését válthatta ki, mert Kollowrat másnapra (1750-január 30.) újra összehívta a Hofdeputation ülését, meghíva rá a deputatusokat is. Azok pedig egyhangúan úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben a puszta telkeket adóköteles személyek müvelik, azok adózzanak utána; 61 A Delegate Commissio 1749. június 24.—szeptember 2-i ülésének jegyzőkönyvei, valamint a Hofdeputation, a Kancellária és a rendi követek üléseinek jegyzőkönyvei, az összeírás instructiójának tervezete, a Ministerialkonferenz 1750. január 3., 5-i ülésének felségelőterjesztése és Mária Terézia resolutiója az utolsóra: EK:AG 1750:373.
