Századok – 1986
Tanulmányok - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben 1003/V–VI
1014 TRÓCSÁNYI ZSOLT kitudni, a földek termékenységét évente kellene újra megállapítani — vagy kb. egy évtized átlagából, a facultas-ok eltitkolhatok, megadóztatásuk pedig a szorgalmat sújtaná; ha mégis tekintettel kell lenni az ilyen vagyonra, az adót kivető, az adózókat jobban ismerő hatóságokra háruljon ez a gond; az adózók száma a legmegfoghatóbb, legstabilabb adóalap).3 1 Ehhez az érveléshez csatolják 1726. május 22-i [!] megjegyzéseiket az 1720-as évek első felében készült adóösszeíráshoz (mintegy utalni akarván egy olyan összeírás veszélyeire, amely az adózók vagyontárgyait is számba veszi).3 2 A másik két natio 1747. május 13-án válaszol. Leszögezve, hogy felelni tudnának a szászok érveire, értelmetlennek tartják a további vitát, s ragaszkodnak a követek felküldéséhez (felhányva a szászoknak, hogy míg az országgyűlésen a felküldés ellen foglalnak állást, ágenseik útján Mária Terézia elé viszik ügyeiket).33 A Gubernium még megpróbálkozik a közvetítéssel: május 30-án az országgyűlés elnöke útján megegyezésre inti a rendeket, s felkínálja, hogy ő maga végzi el az aránytalanságok bizonyos megigazitását. A három natio elutasítja ezt; a Gubernium újabb üzenetére pedig most már csak a magyar és székely natio szögezi le, hogy a felküldendők instructiója meghatározza feladataikat és jogkörüket (csak az adórendszer kidolgozása a feladatuk, semmiféle más megállapodást nem köthetnek az adó összegéről).34 Az országgyűlés 1747. június 16-i felirata, amely ismét jelezte a két natio igényét követeik felbocsátására, s azt is, hogy felhatalmazást kaptak: ne kelljen a tárgyalások közben újra küldőikhez fordulniuk, ismét az Erdélyi Udvari Kancellária, majd a most már Hofdeputation rangjára emelt Hofcommission ülése elé kerül.35 A Kancellárián szokatlanul alakult a helyzet: a három tanácsosból kettő a küldöttek felbocsátása mellett foglalt állást, egy (feltehetően a szász Vajda) nem tartotta indokoltnak ezt — Gyulaffi pedig felfüggesztette szavazatát. A Hofdeputation ülésén kellett hogy kialakuljon az az álláspont, hogy a küldöttek esküformuláját és instructiójukat (hivatalosan még nem küldték fel őket), továbbá Erdély legutolsó összeírásának 36 hiteles kivonatát előzetesen terjesszék az uralkodó elé. Ami a küldötteket illeti, a már jelölt magyar és székely követ (Bethlen Gábor és Henter Dávid) mellé még két-két személy jelölendő, a szászok is javasoljanak három személyt maguk közül, s majd 11 Jkv. 1747:161—173. 3: Az 1726-i megjegyzések első fejezete bizonyos általános meggondolásokat tartalmaz (az összeírok nívója egyenlőtlen, számos összeíró-biztos több natio területén is birtokos lehet — ami összeférhetetlenséget jelent —. az összeírandó területek elosztása egyenlőtlen, előzetes próba-összeírást nem tartottak, a szászok nem minden őket illető dologról tájékozódhattak). Külön-külön fejezet szól az összeírás módszereinek eltéréseiről a Királyföldön és a magyar megyékben (az előbbieket sokkal gondosabban írták össze), a személyek rovatainak kitöltéséről (a szász álláspont szerint ez az ö területükön sokkal pontosabban történt), az állatállomány, a termékmennyiség, a helységek területe, a szőlők és a bortermés mennyisége, a köz- és magánjövedelmek, a kinnlévőségek és adósságok s végül a helységek számára előnyös és hátrányos körülmények összeírása körüli problémákról. (Jkv. 1747:173—190.) " Uo. 251—256. " Uo. 266—271. 3í A megvitatás időpontja bizonytalan. 36 Erre vonatkoztak a szászoknak a 32. sz. jegyzetben ismertetett megjegyzései.
