Századok – 1986
Tanulmányok - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben 1003/V–VI
AZ ELSŐ ABSZOLUTISZTIKUS ADÓRENDSZER ERDÉLYBEN 1009 Egyelőre csak a natiók ellentétei nyilvánvalóak, s a kérdésnek a székely rendek állásfoglalásában exponált bonyolultsága. (A székely álláspont kidolgozásában feltehetően Henter Dávid, a nagy tapasztalatú ítélőmester játszhatta a fő szerepet; amikor ti. 1746. július 4-én az országgyűlés megválasztja az adóügyben az uralkodóhoz felküldendő követség tagjait, a székely natióból őt delegálnák.)11 Másfél hónapig nem is történik semmi. Április végén Henter ítélömester-társa. a szintén nagy tekintélyű, idős Inczédi József tervezetet készít arról (április 28-i kelettel), hogy az országgyűlés bizonyos ügyei bizottságilag tárgyalandók; a felállítandó bizottságok sorában a második helyen az új adórendszer kidolgozására hivatott bizottság szerepel. A tervezetet a Gubernium és a rendek egyként jóváhagyják.1 2 A bizottság összetételéről csak annyit tudunk, hogy elnöke Bethlen Gábor (az országgyűlés elnökének. Bethlen Ádámnak a fia), a későbbi erdélyi udvari kancellár. A színen van tehát az adóreform második erdélyi kulcsembere is. Az 1746. május elején kiküldött bizottság munkálata 1746. június 11-én kerül az országgyűlés plénuma elé1 3 — s ott ki is derül, hogy egyrészről a magyar és székely, másrészről a szász natio és a városok nagy többsége14 álláspontja élesen ellentétes. A szászok (arra hivatkozva, hogy eladósodtak, súlyos kamatfizetési kötelezettségeik vannak, adóhátralékuk csak az 1743—45-ös évekből jó 83 ezer Ft-ra rúg. a katonaság nagyobb része és a törzsek a szász városokban és székekben — valamint a taxalis helyeken — vannak beszállásolva), részletes javaslatot tesznek egy olyan adórendszerre, ami csak a: adózó családfőket venné az adó alapjául. Ezeket három kategóriába sorolná: 1. polgárok, 2. szabadosok. 3. jobbágyok és zsellérek. Fejadójukat kategóriánként 3—2—1 Ft-ban állapítaná meg. Vagyon- (facultas-) adót nem vetne ki, azzal az indokolással, hogy annak mértéke változó, nehezen megállapítható (a tervezet itt utal a korábbi összeírás gyengeségeire). Álláspontjuk szerint a földet, illetve annak termékenységét vagy terméketlenségét sem lehet adó tárgyának tekinteni: ha lakatlan, akkor holt testnek számít, egyébként, ha művelője már adótárgy, ezzel a föld is adó alá esik. Fenntartják annak a lehetőségét, hogy az egyes helyi tisztek, ők ismervén legjobban az adózók vagyonát, további kategóriákba oszthatnák őket.15 A taxalis helyek ehhez még azt fűzték hozzá a bizottsági munkával szembeni ellenérzésük okául, hogy az bizonyos taxalis helyeket az adózók középső kategóriájába sorolt, másokat az alsóba, holott minden taxalis helyet az alsó csoportba kellene számítani.1 6 A szász álláspontnak, már említett gyengeségén túl. az is elveszi a realitását, hogy így (Erdély adózó népességét nyersen kb. 200 ezer családfőre számítva) az ország adója alul 11 Jkv. 1746:60. 12 Uo. 33—34.. 110—116. 13 Ennek a tervezetnek szövege nem ismeretes; csak feltehetjük, hogy lényegében azonos azzal, ami a későbbiekben mint a magyar és székely natio álláspontja szerepel. 14 A taxalis helyek közül csak Udvarhely. Sepsiszentgyörgy és Abrudbánya nem tartott a szászokkal. " A tervezet: Jkv. 1746:158—162. 16 Uo. 48.
