Századok – 1986
Tanulmányok - Berlász Jenő: Pavao Ritter-Vitezović az illirizmus szülőatyja. Magyar–horvát viszonyt az 17–18. század fordulóján 943/V–VI
972 BERLÁSZ JENŐ Hogy kettős céljának — a horvát történelemben való tájékoztatásnak, illetve az illír gondolat propagálásának — mekkora sikerrel felelt meg e kiadvány, azt kideríteni persze nem lehet. Valószínűleg semmiféle visszhangot sem keltett. c) Még 1696-ban Fatum et votum címen Ritternek egy harmadik könyve is kikerült a sajtó alól. Ez ismét egy anagrammás kötet volt, amely Krajna (Carniolia) előkelőinek, főuraknak és magas rangú katonatiszteknek szóló dicsverseket tartalmazott. Krajnát ui. Ritter — nem egészen alaptalanul — szintén illír területnek tekintette, jóllehet az általa köszöntött grófok, bárók és generálisok egytől egyig német nevüek voltak.96 A következő évben, 1697-ben Ritter — úgy látszik — saját szerzeményű költői vagy történeti tárgyú munkát nem nyomtatott ki. Ezt az évet a csak a vulgáris nyelven olvasó hazai közönségnek szentelte, meglepvén az egyszerűbb műveltségű nemességet és polgárságot egy Zoroast hervackicímü kalendáriummal. E kiadvány bizonyára szép sikert aratott, ami a nyomda jövedelme szempontjából egyáltalában nem volt közömbös. Erre vall, hogy hasonló kalendáriumkötetek megjelentetésére a következő években, 1699-ig újra meg újra sor került.97 d) Ritter közéleti érvényesülése szempontjából sokkal fontosabb volt az a verseskötet, amelyet 1698-ban Fata et vota sive opera anagrammaton címen adott közre 414 lap terjedelemben. Ez zömmel nem újonnan írt dicsverseket tartalmazott, hanem összegyűjtve tárta még egyszer a „világ" elé Magyarországnak (s vele együtt Horvátországnak) a török iga alól történt felszabadításáért Európa uralkodóihoz 1687-ben, illetőleg országaihoz, városaihoz 1689-ben intézett magasztaló verseit. De ezen kívül még egész sorát ölelte fel különböző alkalmakkor magyar, osztrák és horvát előkelőségekhez, vezető államférfiakhoz, hadvezérekhez és egyéb magas rangú katonatisztekhez írt dicsőítő, ünneplő, köszöntő anagrammáknak. Úgy tűnik, mintha Ritternek a nyolcvanas-kilencvenes évek során készült valamennyi, vagy legtöbb e nemű költeménye össze lenne gyűjtve ebben a kiadványban.98 Szerkezetileg a kötet két fő részre (Pars prima, Pars secunda) tagolt. Ezek mindegyikén belül még több kisebb-nagyobb összefoglaló keret, ún. liber található. A Pars prima liber primusa pontosan ugyanazokat az anagrammákat tartalmazza, mint a Laurus auxiliatoribus Ungariae liber primusa. A Pars secunda ellenben minden liberjében olyan anyagot tartalmaz, amely eddigi köteteiben még nem fordult elő. Ezek a következők. A liber primus — szokatlanul — konkrét és elvont fogalmakat (notiones) foglal anagrammákba, mint pl. amor, virtus, panis, terra, caelum etc. A liber secundus azonban — a már ismert módon — csupa személyekhez, mégpedig többnyire magyar előkelőségekhez szóló versikéket ölel fel. A sor élén József trónörökös áll. Osztrák nevezetesség csak egy fordul elő, Ritter egykori mentora, a 96 Uo. 112—113. str. A kiadvány bővebb címe: Fatum et votum quod excelsis inclyti ducatus Camioliae magistratibus et deputatis etc. in anni noVI XenIVM DICat offertqVe pAVLVs Ritter. [1696]. 97 Zoroast hervacki, aliti meszecsnik i dnevnik goszpodszki i goszpodarszki etc. Klaic,Ritter 117. str. 98 RMK III. к. 4113b. sz. — Klaic, Ritter 121—122. str.
