Századok – 1986
Tanulmányok - Kiss Z. Géza: A földesúri birtok és a parasztföld elkülönítésének történeti útja az Ormánságban. 1767–1867 51/I
A FÖLDESÚRI BIRTOK ÉS PARASZTFÖLD AZ ORMÁNSÁGBAN 1767- 1867 93 vezették. Előbb a robot nyűgét rázta le magáról, azután, amikor megérett 1847 őszének vetése, örömmel vágta le búzáját, s nem adott többé dézsmát sem az egyháznak, sem a földesúrnak. Ezt már törvényesen tehette. Nem volt azonban hajlandó dézsmát adni többé a különböző bérföldek után sem.117 Bizonyára különös örömére szolgált az ormánsági jobbágyoknak, hogy a földesúri kiváltságok megszűnte után most szabadon járthatták a határt, és élhették annak sokféle haszonvételeivel. Halászták határuk folyó- és állóvizeit, sőt arra „vetemedtek", hogy megzavarják az erdők hosszú évtizedek alatt kialakított feudális rendjét.11 8 Októberben a vajszlói tiszttartó azt panaszolja a megyei ügyésznek, hogy „Az erdei károk a szabadság által felingerelt lakosok által napról napra szaporodnak ..." Egy másik jelentésében pedig azt adja hírül, hogy az uradalom polgárai(!) „.. .puskát szerzettek, és sorozatosan vadászni minden félelem nélkül járnak".11 9 A fegyelmi helyzet megromlása miatt kértek a sellyei uradalom tisztjei is ismételten megyei segítséget azzal az indoklással, hogy ha „... kellő s példás elégtétel nem adatik, a legborzasztóbb következést várhatni, s úgy leend, mint Slavoniában, hol a communismus ellenállhatatlanul gyakoroltatik".120 A szlavóniai eseményeket kommentálva, a legilletékesebb, Perczel Imre másodalispán július 31-én már azt írja, hogy Jellacic „... a szomszédos Verőcze megyében a népnek... javadalmakat osztogatván..., Magyar Hon Dráva folyam menti népére máris hatni kezd".12 1 Két hét múlva pedig arról tudósít, hogy a megyében növekszik az elégedetlenség és hogy a „.. .drávai lakosság eltelve communisticus elvekkel, több helyen erőszakos foglalást tesz", és arra vágyik, hogy „.. .falujának egész határa övéje legyen".12 2 A katolikus szellemű pécsi Fünfkirchener Zeitung az események okozójának az ormánsági református papságot tartja. Kétségtelenül közülük kerültek ki Táncsics ormánsági hívei, s hozzájuk csatlakoztak azok a tanítók, jegyzők és falusi bírák, akik helyesen értelmezve a törvényt, megértették a parasztsággal, hogy hol a helye és mi az érdeke? 1848 végén Kossuth Hírlapjában Vas Gereben támadja még Táncsics itteni híveit. „Ha a hazát a camarillai harcok más térre nem viszik — írja —, kétségtelenül megkezdődött volna a legelők miatti harc, amely annyival rettenetesebb lesz, mert, magyar a magyart ölte volna."123 Táncsics programját alaposan feldolgozta már történetírásunk. Középpontjában az a javaslat áll, hogy módosítsa az országgyűlés az 1848. évi X. törvénycikket 117 Kardhordó 1973. 99. 118 Bm. L. Batthyány—Montenuovo Lt. 97. cs. 1830. és 159. sz. 119 Bm. PAU VP. 1847/1848. 40. doboz. Erdei károk jelentése. 120 Bm. L. Batthyány—Montenuovo Lt. 2. cs. Höltzl sellyei tiszttartó levele Kerese György uradalmi ügyvédhez 93/1848. aug. 3. 121 Perczel Imre 1848. július 31-én kelt és a belügyminiszterhez intézett jelentése. OL. Büm. Rend. 1848,—1—370. 122 Perczel Imre 1848. aug. 13-i jelentése; uo. 123 Kossüth Hírlapja 1848. dec. 28.
