Századok – 1985
Közlemények - Engel Pál: Ung megye településviszonyai és népessége a Zsigmond-korban IV/941
974 F.NGEL PÁL kapta adományul. Feltehető, hogy ekkoriban már lakott volt. 1355—1377 között a Leszteméri család visszaperelte, és a határában 1355 táján — Porosztó felé — új falut telepített, amely 1398-ban Székó néven tűnik fel.15 5 Részben az ő telepítésük lehetett Szenteske is Kereszt határában, amely 1386-ban Szentesháza néven szerepel először, és 1395-ben soltészáról történik említés.15 6 A betelepülők etnikumára nézve kevés adatunk van, de ezek rutén bevándorlásra utalnak. 1337-ben ugyan azt tudjuk meg, hogy Koromlya földre Druget Vilmos nádor várnagya vlachokat telepített (olahos descendere fecisset), de a vlach név, mint tudjuk, a telepesek pásztorkodó életmódját, nem pedig etnikumát jelenti ekkoriban.15 7 Éppen Korumlyáról tudni, hogy 1437-ben rutén lakosai voltak, akiknek saját (görögkeleti) papjuk volt.1 s 8 A Nagymihályiak többi telepesfaluja is jobbára rutén parasztoknak köszönhette létrejöttét. 1418-ban Nagymihályi Albert vránai perjel azt kérte a pápától, adjon engedélyt az Ung megyei (in Ungis) Szt. Kereszt kápolna újjáépítésére, amely hajdan a pálosoké volt, de ezeket a „szakadárok" elűzték.15 9 Ez utóbbiakon alighanem ortodox hitű rutén telepeseket kell értenünk, a kérdéses kápolna pedig minden bizonnyal Albert birtokán, (Felső-)Remetén állt.16 0 A Vihorláton túl, a zempléni Druget-birtokokon is rutén bevándorlók fakápolnáit sorolják fel 1437-ben. A vizsgált területen, az északi zónában 1398-ban 50 helység léte mutatható ki. Ezek közül 41-nek ismerjük a jobbágyszámát. (Az összeírás Székó falut Jenkével, Szenteskét pedig Tasolyával foglalja egybe. A kicsiny Komoróc az I. zónába eső Zahar tartozékaként szerepel.) 28 helység esetében tudjuk egybevetni az 1398-i és 1427-i összeírás megfelelő adatát. Ebből az állapítható meg, hogy ugyanezekben 1398-ban 644 jobbágyot írtak össze, míg 1427-ben csak 522 portát. A kettő aránya 1,23, és e szorzószám segítségével további hét helység 1398-i jobbágyszámát megbecsülhetjük az 1427-i ismert adatokból. Ezek az alábbiak: 1 "1288/418: terra Inke, H. VI. 330, vö. Reg. Arp. 3505; 1300/358: possessio Jenk, DF 268 398, Usz es. lt. 123-10; 1319>377: possessiones Jenke et Zykadal, Dl. 66 830; 1355: Dl. 95 098; 1377: DF 268 395, Usz es. lt. 123-6. - Székó falura 1355: viam puplicam de villa Yenke. .. ad novam villám similiter Yenke nominatam, DF 268 391, Usz cs. lt. 123-2; 1358: a Lesztemériek super quadam terra iuxta possessionem ultra fluvium Orohuan nominatum villám locare niterentur, Szt. I. 304; 1398: in villis Jenke et Sekow, U 1: 156, 158. Határát 1370-ben még Jenkéhez számítják: Szt. I. 351. 1 56 1386: Zenthushaza, Szt. I. 476; 1395: Zenthes, DF 220 214, LO AA 20. 157 1337: Szt. I. 121. Vö. Szabó István: Ugocsa megye. Bp. 1937. 103-104, a „vlach" szó értelmezésére. is 8 1437: curia sacerdotis Ruthenorum, Szt. II. 341. 159 Lukcsics Pál: XV. századi pápák oklevelei. I. k. Bp. 1931. 34. sz. Ugyanebből azt is megtudjuk, hogy a vinnai, vajnatinai, tibai (Ereiba), szobránci (Wasrasaba) és lucskai plébániák, továbbá a nagymihályi Szt. Miklós kápolna a „szakadárokkal" határosak. Ezek szerint a Nagymihályiak ungi birtokain 1335 és 1418 között legalább három új plébániaegyház létesült. (1332-35-ben csak Vinna és Tiba volt meg.) 160 Vö. a 125. jegyzettel.
