Századok – 1985
Közlemények - Engel Pál: Ung megye településviszonyai és népessége a Zsigmond-korban IV/941
UNG MEGYE 1398. ÉVI ÖSSZEÍRÁSA 949 Mokcsa faluban tehát Miklós fia Jánosnak volt hét „egysége", de ezen kívül két „magányos nemes" is élt ott. Hasonló szerkezetű sort az összeírásban további tizenkettőt találunk,2 9 mindegyikben „magányosokat" (solus, sola, soli, egy ízben solos) vagy „nemeseket" (pl. sex nobiles, duo nobiles), illetve „magányos nemeseket" említenek, két alkalommal özvegyasszonyokat, egyébként férfiakat, eleinte névvel, de a vége felé többször név nélkül, és a szám a sor végéről minden esetben hiányzik. Ide számítandó egy további, utólag betoldott sor is (228), amely csupán hat férfinevet említ, mindenfajta minősítés nélkül. Valószínűnek látszik, hogy az összes felsorolt esetben ugyanazzal a csoporttal van dolgunk, vagyis a „magányos nemesekkel". A számuk összesen 39, megoszlásuk pedig falvanként a következő: egy meg nem nevezett faluban (talán Mátyócon) 6, Fekésházán 6, Korcsván 6, Csizéren, Haraszton és Sikaton 3-3, Molccsán, Bajánházán, Budaházán, Tepeházán és Puksán 2-2, végül Pinkócon és Vajkócon l-l. A nevezett falvak részben eltűntek a 15. század folyamán (Tepeháza, Sikat), részben pedig kuriális falvakként ismertek a 16. század derekán.30 Ebből meglehetős biztonsággal vonhatjuk le azt az amúgy is kézenfekvő következtetést, hogy a solus, ill. nobilis solus összeírásunkban kuriális (egytelkes) nemest jelöl, vagyis olyant, akinek nincs jobbágya. Ezt tekintetbe véve immár fölöttébb valószínű, hogy a többi sor végén található számok viszont a birtokosok jobbágyainak (vagy jobbágy telkeinek) számát jelölik. Erre bizonyítékunk is van. Egyszer ugyanis — egyetlenegyszer — az összeíró alkalmi szeszélyből a szokottól eltérő módon fogalmazta meg a bejegyzést: 182 Item in villa Fekyshaza nobilium videlicet A ndree et Dyamyani filiorum Ladislai, Blasii filii Somboth, Iohannis et Stephani dictorum Oroz ac Blasii fllii Nicolai solos. 183 Item ibidem III iobagiones Blasii Tehát miután Fekésházán számba vett hat kuriális nemest, megjegyezte, hogy az egyiknek ugyanott három jobbágya is van. Nyilvánvaló, hogy ezzel semmi egyebet nem kívánt kifejezni, mint amit az összeírás többi helyén egyszerűen számmal jelölt; tehát a számok ott is a birtokos jobbágyainak számát jelölik. Ezt a megállapításunkat igazolja más forrásokkal való egybevetés is. 1393-ban az Ung megyei Császlóci család tagjai: László fia Péter és unokaöccse, János fia Miklós megfelezték a családi vagyont. Két egyenlő részre osztották fel öt ungi és egy beregi falujuk jobbágytelkeit, és két újonnan telepített faluban megelölték a számukat is. Csertészen Péteré lett négy népes telek (sessio iobagionalis), Miklósé ugyancsak négy telek és a soltészé, míg Zavadán a 12 jobbágy telket szintén megfelezték, de a soltészét itt Péter kapta meg. Kilátásba helyezték azt is, hogy a falvakba esetleg további jobbágyokat fognak telepíteni.3 1 29 U 1:46, 48-50, 53-54, 182, 207, 220, 243, 252, 258. 30 Tepeházával egyedül az összeírásban találkozunk. Sikat 1424-ben még szerepel (Dl. 11 688). Az 1398-ban kuriális Csizér falu a 15. század elején a Horka nevet vette fel, és az 1549-i dika szerint egytelkes nemeseké volt Bajánházával, Budaházával és Haraszttal együtt (Maksay Ferenc szíves közlése szerint). 31 ZsO. I. 2856.
