Századok – 1985
Közlemények - Engel Pál: Ung megye településviszonyai és népessége a Zsigmond-korban IV/941
942 F.NGEL PÁL éppen az ungi összeírás az, amelyik sérült.4 A szerkezete valamennyinek azonos. A szöveg élén cím áll, amelyből három esetben kitűnik a pontos tartalom. így Ungnál is: Nota registrum de lucro camare comitatus Vng sub anno domini Mmo CCCC1 0 XXmo VII0 . (A gömöri jegyzéken hiányzik a kamara hasznára való utalás, a tornai élén pedig csak a megye neve áll.) Következik az adóköteles porták számba vétele, mégpedig járásonként, azon belül falvanként és birtokosonként. A járás (ekkori nevén reambulatio) intézményével ekkor találkozunk első ízben, és alább látni fogjuk, hogy három évtizeddel korábban még ismeretlen volt. Torna kivételével, ahol csupán kettő volt, mindegyik megye négy járásra oszlott, számuk tehát a szolgabírákénak felelt meg, és a nevüket is róluk kapták.5 Az ungi összeírás első három sora a továbbiakban így fest: Item Jeke Ladislai Veres por. XIIII Item Jakabhaza prioris de Wrana por. XXXI Item Sekow Ladislai Pethow por. XX Az item szócskát türelmesen kiírták mindegyik lajstrom minden egyes sora elé, a porta rövidítését ellenben gyakran elhagyták a római számok mellől, sőt a gömöri jegyzékben mindössze egyetlenegyszer írták ki. A porták számba vétele után, a jegyzék végén az összeírás eredményét olvashatjuk, ismét egységes formában. íme Ung példája: Sumpma portarum II м VIIIe V por. Sumpma pecuniarum I м VIe floreni LXXVIC denarii, azaz a megyében 2805 portát írtak össze, és — a dikátor szerint — 1600 forintot és 7600 dénárt hajtottak be. E számokra még visszatérek. A jegyzékek elég terjedelmesek. Az Ung megyei 234 sort tartalmaz (egy item-et tekintve egy sornak), az abaúji 281-et, a gömöri 328-at, a sárosi 401-et, a kis Torna megyéé persze csak 57-et. A sorok azonban korántsem felelnek meg ugyanannyi falunak. A szövegek tanulmányozása arról győz meg bennünket, hogy ugyanaz a falu kétszer, háromszor, sőt négyszer is előfordul bennük, ha ennyi birtokosa volt, mégpedig, ami különösen feltűnő, nem együtt. Az összeírások ugyanis szemmel láthatóan nem úgy keletkeztek, mint a későbbiek, hogy ti. az adószedők egy rekonstruálható útvonal mentén haladtak a járáson belül,6 hanem az egyes tételek mintegy véletlenszerűen kerültek egymás alá. Berzevice (Sáros m.) három birtokosa például a lajtsrom 122., 146. és 158. sorában található, ugyanígy Pálóc faluban (Ung m.) Miklós 30 portája a 200., Bp. 1879. 186-192; Dl. 34 088 (Torna); Dl. 24 819. (Abaúj, hibás kiadása Thallóczy i. m. 172-180); Dl. 32 690 (Sáros); Dl. 32 382 (Ung). - Az ökörfejes vízjel - szarvai közt virágszállal - az abaúji és a sárosi összeíráson található, azonos a tornai összeíráséval, és egyébként 1429-ből Eperjesről ismert; C. M. Briquet: Les filigranes. Dictionnaire historique des marques du papier . . . IV. t. Paris etc., 1907. nr. 14753. 4 Szerencsénkre viszont egy újkori kamarai másolata még sok olyan olvasatot megőrzött, amelyek ma már nem láthatók. A többi jegyzék közül egyedül az abaújin vannak kisebb sérülések. 5Ungban pL Korcsvai Péter, Helmeci Ferenc, Korlath-i (?) Péter és Haraszti Péter járásai. Tévesen állítja Bakács István (A dicalis összeírások. A történeti statisztika forrásai. Szerk. Kovacsics József. Bp. 1957. 55), hogy Abaújnak csak három járása lett volna. 6Bakács L m. 55-56. Ilyen már Nyitra megye két nyugati járásának 1452. évi adólajstroma (Dl. 44 649).
