Századok – 1985
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: A vaskohászat technikai szintje Magyarországon a 16–18. században (A vasöntés megjelenése és a nagyolvasztók elterjedése) IV/917
A VASKOHÁSZAT MAGYARORSZÁGON A 16-18. SZÁZADBAN 937 vagyis olyan vas, amit majd ezután fognak a hámorban ipari megmunkálásra alkalmassá tenni. Megjelölése forrásainkban németül a 'Rauchmaß' szóval, latinul a 'rudis massa fern' vagy 'ferrum crudum' kifejezésekkel történt, s ezek egyaránt jelentették mind a direkt, mind az indirekt, eljárással előállított nyersvasat.101 Hogy adott esetben melyik eljárásról van szó, csak a szóban forgó vasmű ismeretében dönthetjük el. Vaskohászati terminológiánk zűrzavarában nem meglepő, hogy a nyersvasnak számos más megnevezése is előfordul. Ezek a további megnevezések azonban már tekintettel vannak a nyersvas eredetére. A buca formában kapott nyersvasat Vajdahunyadon magyarul massának,10 2 latinul ursus-nak, Gömörben czanga-nak is10 3 mondták. A nagyolvasztóból származó nyersvasat pedig a 18. század előrehaladtával egyre gyakrabban jelölték a 'Gans', 'Floß', vagy 'Bláttl' szavakkal.104 Forrásimpresszióink alapján úgy gondoljuk, hogy a ,Gans' sziléziai, a ,Floß' és a ,Bláttl' stájer és karintiai eredetű.105 Ha volt árnyalatnyi különbség e három szó jelentésében, csak annyi lehetett, amennyire a sziléziai-szászországi és a stájer-karintiai nagyolvasztókban előállított nyersvas külső megjelenésében egymástól különbözött. A hámorok a bucakemcncéből származó nyersvasat már a középkorban sin- és rúdvassá, egyszerű mezőgazdasági szerszámokká, szöggé dolgozták fel, s ugyanezt tették idővel — frissítés, tehát a fölös széntartalom eltávolítása után — a nagyolvasztóból kapott nyersvassal is. Egyes hámoroknak nagyon határozott termelési profilja is lehetett, mint az alsó-magyarországi kamarai vasműveknek (Rhónic, Breznicska, Tiszolc) a zúzóvas-gyártás, de végeredményben minden hámor elő tudott állítani minden Magyarországon már meghonosodott vaskohászati terméket. Ahogy azonban lassan növekedett a vastermelés, és bővülni kezdett a termékprofil, a mindenfajta terméket gyártó közönséges hámorok mellett megjelentek a specializált hámorok. Specializálódni persze két irányba lehet. A specializálódás jelentheti a technikai fejlődést, új termékfajta előállítását, de jelentheti a hagyományos termelési profil szűkítését, a bonyolultabb munkát kívánó termékek előállításáról való lemondást is. így — bár a specializálódás esetükben tagadhatatlan — nem tekintem a jövőbe mutató üzemi formának sem a filléri szeghámort,10 6 sem a kluknói,10 7 sem a helcmanóci kaszaverő10 8 vagy az uhornai kapaverő hámort,10 9 mert ezek egyszerűen egy minden-101 Heckenast Gusztáv: Etimológia és technikatörténet. Az etimológia elmélete és módszere. Szerk. Benkő Loránd és K. Sal Éva. Budapest 1976. (Nyelvtudományi Értekezések. 89). 121. Urbáriumok (9. jz.) i. m. 479. OL. F. 234. Erdélyi Fiscalis Levéltár. I—II. 98. L. (Vajdahunyad 1728). Matthias Bél: Notitia Hungáriáé Novae Historico Geographica . .. I-V. Viennae 1735-1742. II. 388. 102 Veress (7. jz.) i. m. 153-154. HKA. Münz- und Bergwesen Vajdahunyad. Rote Nr. 3091. Fol. 1244. 10 3Bartholomaeides (48. jz.) i. m. 348. 1 04 A különböző országok vaskohászati terminológiájának eltéréseire és megfeleléseire általában Josef Wilhelm Gilles: Der Stammbaum des Hochofens. Archiv für das Eisenhüttenwesen 23 (1952) 407-415. 105 A 'Gans' használata a Garam-vidéken és Gömörben általános. A másik kettőről Dinklage (25. jz.) i. m. 275. 106 OL. E. 156. UC. Fasc. 22. No. 21. FoL 227. (1611 után). 10 7 OL. E. 156. UC. Fasc. 49. Nô.,24. (1599). 10 "OL. P. 72. Csáky es. kassai lt., Çasc. 48. (1634). 109OL. Filmtár, С. 483. Andrássy es. krasznahorkai lt., II. rész, 15. doboz, B-d. Fasc. 3. No. 103.(1743).
