Századok – 1985
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: A vaskohászat technikai szintje Magyarországon a 16–18. században (A vasöntés megjelenése és a nagyolvasztók elterjedése) IV/917
A VASKOHÁSZAT MAGYARORSZÁGON A 16-18. SZÁZADBAN 927 Németország különböző vidékeiről bányászathoz értő embereket (viros metallicarum rerum peritos) " hozatott a Gölnic völgyébe.5 9 Minthogy ez időben megfelel Fladingk megjelenésének Dobsinán, van bizonyos valószínűsége annak, hogy a 'massa' kezdettől fogva új technikát jelöl a magyarországi kohászati terminológiában. Amennyiben Kielmann Polixéna 1598. évi Selmecbányái öntöttvas sírtáblája, amely Kiszely Gyula megállapítása szerint az egyik legrégibb datálható öntöttvas tárgy a történelmi Magyarországon, valóban hazai eredetű,60 Dobsinán a 16. század utolsó évtizedében volt olyan massa, amelyből önthették. b) A besztercebányai „Hochofen" 1616-ban a stájerországi Matthes Müller az alsó-magyarországi főkamaragróf megbízásából a besztercebányai rézhámor melletti vashámorban 409 1/2 mázsa rhónici vasércből próbaolvasztást végzett. Ebből a célból felépített a hámorban egy stájer Pláhofent-t, amelyet jelentésében hol így, hol pedig „hoher Ofen"-nak nevezett. A próbaolvasztás során május 17 és június 9 között 10 munkanapon összesen 14 vasbucát (Rauchmaß) nyert, s mellette Graglach-ot, vagyis nyersvasat, együtt 180 mázsa súlyban. A bucákat a június 13-át követő 9 hét alatt a német hámorban szokásos módon újra izzították, és kereskedelmi forgalomba hozható vassá kovácsolták.61 Müller terjedelmes jelentéséből félreérthetetlenül kitűnik, hogy ez a ,hoher Ofen" nem volt nagyolvasztó, csupán a megszokotthoz képest „magas" olvasztókemence. c) A csabari vasmű (17. század második fele) A Krajna és Horvátország határán valószínűleg 1651-ben épült és a hazai forrásokban 1692-ig nyomon követhető csabari vasmű6 2 gazdaságtörténeti szempontból is, technikatörténeti szempontból pedig különösen úttörő jelentőségű, bár mindkét tekintetben folytatás nélkül maradt. Ez a Zrínyiek által alapított, majd Zrínyi Péter bukása után 1670-ben a kamara kezére került földesúri uradalmi vasmű kifejezetten piacra, mégpedig Buccari kikötőjén keresztül az itáliai piacra orientált vállalkozás volt, jellegében tehát Brandenburgi György 1511 — 1530 közt a vajdahunyadi uradalomban fennállt nadabori hámorvállalkozá-5'OL. E. 148. NRA. Fasc. 440. No. 14. 60 Heckenast-Kiszely (11. jz.) i. m. 235. Pusztai László: Magyar öntöttvasművesség. Budapest 1978. 66-71. 61 OL. Filmtái, W. 432. HKA. Vermischte ungarische Gegenstände. Alte Bergwerke in Hungarn. Rote Ыг. 18. Fol. 872-884. 6 2 Zimányi Vera: A Zrínyi család tengermelléki birtokai. Századok 115 (1981) 379-385. Előzőleg István N. Kiss: Die Rolle der Magnaten-Gutswirtschaft im Großhandel Ungarns im 17. Jahrhundert In: Der Außenhandel Ostmitteleuropas 1450-1650. Hrsg. Ingomar Bog. Köln-Wien 1971. 458-462. Az alább tárgyalásra kerülő csabari adatok, ha másra nem hivatkozom, ezekben találhatók. 3*
