Századok – 1985
Tanulmányok - Benda Kálmán: Csöbörcsök. Egy tatárországi magyar falu története a 16–18. században IV/895
EGY TATÁRORSZÁGI MAGYAR FALU A 16-18. SZÁZADBAN 905 Vecsei Pap István 1741-ben írt (1757-ben kiadott) könyvében ezt olvashatjuk: Besszarábia: A Duna, Dnyeszter és Fekete-tenger közti rész, másként: bucsáki Tatárország. Lakói közt sok a keresztény: géták, oláhok, lengyelek. „Számkivetett magyarok is laknak itten, nevezetesen azok a husziták, kik ezelőtt 300 egynéhány esztendőkkel vallásukért országokból kiűzettek, mint mondják, ide vették be magokat."5 0 Az 1767-ben Csöbörcsökön járt Zöld Péter csflcdelneki plébános, miután elöljáróban elmondotta a Prut menti huszita telepek keletkezését, ezt úja: „A husziták másik, talán nagyobb részének nem engedélyezték, hogy Moldvában letelepedjenek, ezért kénytelenek voltak a Krími Tatárország határáig vándorolni, ahol letelepedve egy mezővárost építettek, melynek neve Csöbörcsök; továbbá ennek három oldala felől három falut, Szent-Pétert, Szent-Jánost, és Szent-Antalt. Hogy vajon ezek a nevüket a husziták megtérése előtt vagy után kapták-e, arra semmilyen nyom nincsen, de arra, hogy valamennyien visszatértek a katolikus egyház kebelébe, én magam vagyok a tanú. "s 1 Az, hogy a moldvai vajda a huszitáknak csak egy részét engedte volna az országába betelepedni, teljesen valószínűtlen. A Magyarországból érkezőket, magyarokat és szászokat mindegyik vajda örömmel fogadta, kiváltságokkal látta el, hiszen fejlettebb gazdasági módszereket hoztak, iparosok és kereskedők voltak.5 2 Hitelesebbnek látszik Bandinus közlése, hogy a már korábban Moldvába települt husziták egy része a nagy adók miatt költözött Besszarábiába. Ez a vándorlás azonban már a 16. században megindulhatott, s nyilván voltak olyanok is, akik visszaköltöztek. Ezt bizonyítja, hogy Bandinus érsek (illetve kísérője, a magyar Веке Pál jezsuita) összeírásában Húszon a 124 családból négyet találunk, melynek vezetékneve Csöbörcsöki, illetve Szöbörcsöki.5 3 A kapcsolat, illetve visszavándorlás később is kimutatható.5 4 összefoglalva az elmondottakat: Csöbörcsök első magyar lakói minden valószínűség szerint az 1450-es években, V. László király idején, Hunyadi János által Neszterfejérvárra telepített magyar határőr családok voltak. A későbbiekben, a 15-16. században folyamatosan gyarapodtak a Prut mentéről érkező magyarokkal, s valószínű, hogy a 17. század elején már ők alkották a lakosság nagyobb részét. A Csöbörcsököt környező falvakat föltehetően teljesen ők népesítették be. Hogy huszita vallásukat, vagy annak egyes elemeit meddig őrizték, mikor lettek katolikussá, nem tudjuk. Az átváltás nyilván nem máról holnapra történt, s ha a kato-50 VetseiP. István: Magyar geográfiája. Nagykároly, 1757. 293-294. 51 Ungarisches Magazin . .. III. Pressburg, 1783. 105. - Latinul közli: Veszely, Imets és Kovács utazása Moldva-Oláhhonban, 1868. Marosvásárhely, 1870. 61. - Nicolae Iorga is Nagy István moldvai vajda idejére, tehát 1457 és 1504 közé teszi a budzsaki husziták beköltözését. (Iorga: Studii i. m. 187.) 5 s Stanislaw Warszewicki jezsuita szerzetes 1588. október 24-én azt jelentette, hogy Moldvában 25 mezőváros van, ezek lakói magyarok és németek. (ARSI Fondo Ges. 650/B No 585/2.) 5 3 Codex Bandinus, i. m. 273-276. Erre már Mikecs László is felfigyelt. (I. m. 100.) 54 P. Gegő, i. m. (33. jegyz.) 45, 83.;Lükö Gábor: A moldvai csángók. Bp. 1936. 180. 456. jegyz.
