Századok – 1985
Tanulmányok - Benda Kálmán: Csöbörcsök. Egy tatárországi magyar falu története a 16–18. században IV/895
898 BEND A KÁLMÁN Míg Niccolo Barsi 1632-ben 7 faluról beszélt, s közülük csak Csöbörcsökben említett katolikusokat, a lengyel jezsuita rendtartomány 1652. évi jelentése 20 katolikus faluról tud. „Cubierzi mezőváros Moldva határán belül van, de már a tatár kánhoz tartozik mintegy 20 faluval, amelyben nagyobbrészt magyar katolikusok [catholici ungari] élnek. Templomuk fából épült, papjuk nincs, pedig nagyon szeretnének.'" 5 Lengyel jezsuiták moldvai tevékenységéről ebben az időben nem tudunk,1 6 a jelentés hallomásból szerzett túlzó adatainak így nem adhatunk hitelt. Ahogy kételkedéssel kell fogadnunk az 1656-ban erre járt török világutazó Evlia Cselebi följegyzéseit is, aki egyrészt tódít, másrészt viszont a katolikusokról nem tud. ,,A Dnyeszter partján nyugat felé [?] menve egy virágzó tatár falut találunk, a neve Cioplige, tatárok és románok [vlachok] lakják. 500 nádfödelű házból áll, templom és 70 üzlet van benne. A benderi vártartományhoz tartozik, és a tengerparti aga kormányzása alatt van. Hetente egyszer nagy vásárt tartanak itt, és mivel a Dnyeszter partján terül el, szőlők és kertek övezik."1 7 Hogy azonban Csöbörcsök ekkor már nem egyedüli magyar település a Budzsákban, arra van más tanúnk is. A csíksomlyói ferences kolostor a 17. században is szoros kapcsolatot tartott a moldvai katolikus magyarokkal, értesüléseik így szavahihetők. Damokos Kázmér, a kolostor főnöke írta 1657-ben. „Moldva és Tatárország határán van egy magyar mezőváros, a neve Czoborczog, körülötte hat vagy hét katolikus falu található, valamennyinek lakói magyarul beszélnek. Ide is nagyon hasznos és szükséges volna misszionáriusokat küldenL Mintegy hat éve már, hogy nincs papjuk, nem is remélhetnek. Most bizonyos Szépvízi András van köztük, aki Erdélybe való, valamelyes iskolát is járt, ő keresztel és temet."1 8 Az 1660-as években Felix Monuid dömonkosrendi szerzetes a Hitteijesztés Szent Kongregációja megbízásából bejárta Tatárországot. VIII. Sándor pápához írt jelentésében ezt írta: „Tiburcziu falu: temploma és harangja van, oltára közepén, a Szent Szűz látható, jobbján Szent Domonkos, balján sienai Szent Katalin. Több mint 40 ház keresztény [értsd: katolikus], lengyelek, románok és főleg magyarok. Szabadok és foglyok, akik saját anyanyelvükön kívül törökül is beszélnek.'" * 15 ARSI Polonia Vol. 53, FoL 40-42. Egykorú másolata: APF SOCG Vol 269, Fol. 297+300. Nyomtatásban kiadta egy vatikáni példányról: Ion C. Filitti: Din archivele vaticanului. I. Bucurejt, 1914. 100-103, továbbá iFrancisc Pali: Le controversi tra i minori conventuali e i gesuiti nelle mlssioni di Moldavia. (Diplomatarium Italicum. Vol. IV. Roma 1940. VII. sz. 105-108), de Filittire utalva, az általunk közölt részt kihagyta. 1 ' Ellentétben az osztrák jezsuita rendtartománnyal, ameiy a kolozsmonostori jezsuita misszió két emberét már az 1640-es évek elején Moldvába küldte, köztük Веке Pált, akinek néhány kitűnő jelentése maradt ránk. 1'Román nyelvű fordítása: Hóiban: Cálátori VI. 414. A 70 Evlia Cselebinél csak annyit jelent, hogy sok. 1 'Damokos Kázmér jelentése a Hitteijesztés Szent Kongregációjának, 1657. december: APF Vienna Vol. 6, 214-217. Damokosra Id. György József: A ferencesrendiek élete és működése Erdélyben. Cluj-Kolozsvár 1930, főleg 91. s. köv., nem mindig megbízható adatokkal. 1 'APF Vienna Vol 19, 166-173.
