Századok – 1985
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei III/882
KRÓNIKA 885 Táncsicsról szólva nyitotta meg, majd Füzes Miklós: Táncsics és Batthyány Kázmér, Szigethy Gábor: Sajtószabadságról nézetei egy rabnak, Spira György: Táncsics és az „olasz segély" kérdése, Szörényi László: Táncsics szépirodalmi müvei és önéletrajza, valamint Erdélyi Tibor: Táncsics és a munkásmozgalom cimü korreferátumaik hangzottak el. Az emlékülést a hozzászólások után Wéber Antal zárta be. A sokoldalról és magasszínvonalúan vizsgált témát felölelő előadások résztvevői meglátogatták Ácsteszéren Táncsics Mihály szülőházát is, ahol Gergely András megemlékezése mellett koszorút helyeztek el az emlékmúzeumnak berendezett házban. A kitűnően megszervezett, a Táncsics-kutatásokban elért új eredményeket összegező ülésszak nagyon hasznos volt. A rendezés zavartalansága és a kellemes körülmények megteremtése a helyi múzeum munkatársait dicsérte. A Társulat és az Országos Pedagógiai Intézet, a Társulat Tanári Tagozatának közreműködésével, az előző évek tapasztalatain okulva az Országos Középiskolai Tanulmányi verseny ankétjait ez évben három helyen rendezte meg. 1984. február 25-én Szegeden, február 28-án Budapesten és március 3-án Debrecenben. A regionális szervezés az eddigieknél sokkal nagyobb hallgatóságnak biztosította a tájékoztatást, és a tanároknak is nagyobb lehetőségük volt meghallgatni az útbaigazításokat. Szabolcs Oltó általános tájékoztatója után kerültek sorra a szakmai információk, melyeket a tematikának megfelelően Unger Mátyás „Mátyás király a korabeli forrásokban", Szabolcs Ottó „Egy munkásotthon, olvasókör vagy ipartestület, kaszinó tevékenysége" és Izsák Lajos: „Az üzemek államosítása hazánkban" címmel tartottak meg. A tanulmányi verseny ankét új megszervezési formája nagyon eredményesnek bizonyult, és a hallgatóság nagy száma igazolta, hogy a jövőben ezt az utat kell járni. A Magyar Történelmi Társulat és az Országos Pedagógiai Intézet a már hagyományosan kétévenként Keszthelyen megrendezendő Történelemtanárok Nyári Akadémiája előadássorozatát 1984. július 2—10. között tartották meg. Az Akadémia munkáját Szabolcs Ottó nyitotta meg. Az előadások sorát Pach Zsigmond Pá! indította „A magyar történetírás fejlődése 1945 után" című nagy, összefoglaló, értékelő előadásával. A második napon Jaroslav Sykora: „Az utóbbi félévszázad történetének tanítása Csehszlovákiában" és Ránki György: „Magyarország és a második világháború" új anyagot is feldolgozó előadásai hangzottak el. A harmadik napon Balogh Sándor: „A népi demokrácia politikai intézményrendszerének átalakítása (1948—1953)", Wendelin Szalay: „A kortörténet tanítása az NDK iskoláiban" című előadása után Kazal János mutatta be „Fejezetek a magyar népi demokrácia történetéből" című rádióműsort. A következő napon Berend T. Iván: „Az elmúlt negyedszázad gazdasága" és Hans Wermes: „A történelemtanítás időszerű kérdései az NDK-ban" címmel adtak széles körű tájékoztatást. A továbbiakban Szakács Sándor: „A magyar agrárpolitika négy évtizede", Hans-Joachim von der Ohe: „A kortörténet tanítása" és Molnár János: „Az 1953—1956-os évek politikai változásairól" címmel tartottak színvonalas és a tanárok számára sok új szempontot tartalmazó előadásokat. A program szekcióülésekkel egészült ki, melynek témája az utóbbi félévszázad történetének iskolai tanítása volt. Az általános iskolai szekció munkáját Olgyai Andrásné, a gimnáziumi szekciót Horányi István, a szakközépiskolai szekció irányítását Mohos Sándor és a szakmunkásképző szekciót Király Károly vezette. A Nyári Akadémia előadássorozata Vladár Ervin szavaival zárult. A résztvevők megtekintették Keszthely nevezetességeit, s régészeti kiránduláson vehettek részt. A rendezvény ez alkalommal is tartalmilag nagyon érdekes volt, és a tanárok számos új kutatási eredményről kaptak mélyreható tájékoztatást. Megismerhették a történelem legújabb eredményeit, a vitatémákat, melyek a tananyag színesítéséhez és tanításához jó adalékul szolgálhatnak.
