Századok – 1985
Folyóiratszemle - A Szovjetunió története kutatásának időszerű kérdései III/880
FOLYÓIRATSZEMLE 881 erőt az egyes, egykor elmaradott etnikumok, népek, nemzetiségek felemelkedésében, nem helyeznek megfelelő hangsúlyt a Szovjetunió, az Orosz Föderáció segítségére, szerepére. Ezen a ponton térnek át a mai tudati viszonyok alakulását közvetve érintő, viszont közvetlenebbül történetkutatási kérdéseket jelentő problémákra. A nemzetiségi területek Oroszországhoz történt csatlakozásának értékelése — a fejlettségi szint, a fejlődési sajátosságok feltárása a cikk szerzői szerint továbbra is feladat. Hasonlóan az orosz fejlődés sajátosságainak értelmezéséhez. Egyoldalúnak tekintik azt a közelítést, amely az eurocentrikus történelemszemléletből fakad és a nyugat-európai országokkal veti össze Oroszországot. Világtörténelmi lépték érvényesítését tartják szükségesnek az orosz történelmi fejlődés adekvát egyetemestörténeti beágyazásához. A kérdés kapcsán is felhívják a figyelmet a polgári történetírással való polemizálásra. A továbbiakban számos fontos kutatási kérdésben rámutatnak a korszerűbb problémamegközelítésre. A parasztfelkeléseket illetően a tudati, mentális elemek szerepének átértékelése, az ösztönösség és tudatosság dialektikus értelmezése a feladat. Nagy hangsúlyt kell helyezni a történeti demográfia és a történeti földrajz fejlesztésére. Számos tennivaló vár a szovjet kutatókra a vallás- és egyháztörténet feltárásában, a politikai intézményrendszer történetének vizsgálatában — a nemzetiségi területek sajátosságait is szem előtt tartva. Az oroszországi feudalizmus kialakulását illetően olyan részletkérdésnek tűnő, de lényegi problémák kimunkálására hívják fel a figyelmet, mint a parasztság különböző rétegeinek jogviszonya, a paraszti földtulajdon változásai. A centralizált orosz állam kialakulása (15—16. sz.) gazdasági-társadalmi feltételeinek adekvát feldolgozása szintén feladat. A szerkesztőségi cikk úgy értékeli, hogy nem nyert egyértelmű lezárást az orosz abszolutizmusról folytatott szerteágazó vita. A feudális, illetve a kapitalista korszak kutatói közötti „senki földje" — ezért egyenetlenül feltárt — a 19. sz. első felének problémakomplexuma. További vizsgálatokra szorul az a paradoxon, ami a 19. sz. középső harmadában konstatálható: nevezetesen az ország elmaradottsága, reakciós politikai rendszere és az orosz nemzeti kultúra felvirágzása közötti ellentmondás. Gyengén feltárt a városfejlődés folyamata, hiányzik a szociológiai plaszticitású parasztság-vizsgálat. Tisztázásra vár — torlódottsága miatt — a kapitalizálódás társadalmi hatásának periodizálása, a munkásosztály nem politikai jellegű szervezkedésének jelentősége, az ún. köztes rétegek, kispolgári osztályok sajátosságainak, politikai szerepének kérdése. Nemkülönben a nemzetiségek politikai szervezkedésének problémái. Számos probléma megoldása segítheti tehát elő a szovjet történettudomány továbbfejlődését, megújulását. (/.sztorija SzSzSzR. 1984. 2. sz. 3—19.) M. A folyóiratszemlét összeállították: Erdödy Gábor (E. G.), Heiszler Vilmos (H. V.) és Menyhárt Lajos (M.).
