Századok – 1985
Tanulmányok - Bellér Béla: Az osztrák–magyar viszony és a burgenlandi kérdés (1927–1929) I/42
70 BELLF.R BÉLA A soproni Hűségkapu demonstratív célzatú felavatása, a Burgenlandra vonatkozó magyar revíziós igény leplezetlen bejelentése a fennállásának 10. évét megünnepelni készülő osztrák köztársaság politikai köreiben kínos meglepetést keltett. A Burgenland védelméért folyó harcnak most is — akárcsak az elmúlt év végén — a szociáldemokraták álltak az élére. Az osztrák nemzeti tanács október 18-i ülésén Seiler képviselő társaival együtt interpellációt intézett Seipel kancellárhoz Bethlen soproni beszédével kapcsolatban. A képviselők többek közt azt kérték a kancellártól: hozza nyilvánosságra a magyar kormány által említett garanciát Burgenland biztosítására vonatkozólag. A kancellár válaszában kijelentette: a burgenlandi kérdés nem azt jelenti, hogy Burgenland a jövőben Ausztriához tartozzék-e vagy pedig Magyarországhoz, hanem csupán azt, hogy Burgenlandban megnyugvást vagy nyugtalanságot kelt-e valamilyen a határon túlról elhangzott nyilatkozat. Ezután felolvasta a velencei jegyzőkönyv rendelkezéseit annak magyarázatául: mi késztette arra, hogy a magyar részről tett nyilatkozatokat formális, autentikus biztosítékoknak tekintse. Egyébként a kancellár azt is közölte, hogy a budapesti osztrák követ útján magyarázatot kért a magyar kormánytól a soproni beszédet illetőleg. A követ azt a választ kapta, hogy a magyar miniszterelnöknek nem állt szándékában szőnyegre hozni a burgenlandi kérdést; csupán egy történeti visszapillantás erejéig foglalkozott vele. Ugyanakkor a magyar miniszterelnök megismételte, hogy véleménye szerint a velencei jegyzőkönyv nem jelent lemondást Burgenlandról. Ez — tette hozzá a kancellár — nem nyugtatta meg az osztrák kormányt. Ugyanakkor — vélte a kancellár — el kell ismerni, hogy a beszéd, bár revíziós szellemű volt, egyben alapjában véve pacifista, s mint ilyen, világos lemondást tartalmazott a háborús rendszabályokról. Abban viszont nagyon téved a magyar miniszterelnök, ha azt hiszi, hogy egy újabb népszavazás révén Burgenland visszakerülhetne Magyarországhoz.75 A népszavazás kérdésében ismét vitába bonyolódott a magyar és a német sajtó. A Germania Ausztria igaz joga című cikkében azt állította, hogy Ausztria 1919-ben népszavazást ajánlott fel Magyarországnak Nyugat-Magyarország egész németlakta területére vonatkozólag. Magyarország azonban — félve ennek kimenetelétől — elutasította. A Nemzeti Újság cseh kútmérgezést gyanít e történelemhamisítás mögött, és hangsúlyozza, hogy a magyar békedelegáció kezdettől fogva népszavazást követelt minden Magyarországtól elszakítani akart területen. A német lap fenti beállítása igazolni látszik a békeszerződés igazságtalanságait, amelyek pedig Németországot éppen úgy sújtják, mint Magyarországot.7 6 Hasonló tartalmú és hangvételű cikket 75 T.: Bethlen soproni beszéde... Nemzeti Újság 1928. okt. 19. Graf Bethlen: Rede des Ministerpräsidenten in ödenburg. Reichspost 1928. okt. 15. Hungarian claim to the Burgenland. Manchester Guardian 1928. okt. 20. Piccolo 1928. okt. 22. 76 A Germania történelemhamisítással támad Magyarország ellen. Nemzeti Újság 1928. okt. 19.
