Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
PARASZTI JÖVEDELMEK AZ 1920-30-AS ÉVEKBEN 735 A női napszámbér a férfibéreknek mintegy 70%-át, a gyermekbérek kb. 45— 50%-át tette ki. Azok a bérek tehát, amelyeket a táblázat közöl, nem valóságos bérek, hanem mérlegelt átlagok. A napszámbérek alakulását, reálértékük hullámzását azonban jól tükrözik az adatok. Nagyon lényeges az, hogy míg a gazdasági világválság idején a napszámbérek nominálisan több mint a felére csökkentek, reálértékük csökkenése nem volt ilyen tetemes, s hogy eredeti reálértéküket jóval hamarabb közelítették meg, mint azt a nominálérték mutatja. Ezt azért kell kiemelni, mert különösen a helytörténeti munkák szerzői erről többnyire megfeledkeznek. Nemcsak a napszámbér csökkenése éreztette azonban romboló hatását, hanem annál jóval nagyobb mértékben a munkaalkalmak összezsugorodása. Ez érintette a részesmunkásokat is, különösen az aratókat, amennyiben érezhető mértékben csökkent az egy-egy aratópárra jutó learatandó terület.16 2 De csökkent a napszámos munka mennyisége és általában a munkaalkalom is. Az irodalom kb. 180 munkanappal számol 1930/31 előtt, s mintegy 150 munkanappal 1931 után.163 A jövedelmeket tehát ezek figyelembevételével tudjuk megadni. Az aratórész talán az egyszerűbb, általában 1/10—1/11 -ed részt lehet számolni, ez egy-egy aratópár részére 8—10 q gabonát jelentett. A cséplési rész 3—4% között mozgott, 3,5% volt az általános.16 4 Az aratórész általában a parasztgazdaságokban volt a nagyobb, a cséplési százalék viszont a nagybirtokon. Ha a nagybirtok magasabb termésátlagaira gondolunk, a kereset többé-kevésbé azonos lehetett.16 5 A napszámkereset már fogasabb kérdés. Felnőtt férfimunkás esetében 220—240 munkanapot számolva a kereset — a bér szezonális ingadozását is figyelembe véve — az 1920-as évek második felében 480—680 P körül lehetett, az 1930-as évek elején 300 P, 1935 táján 240—340 P, az 1930-as évek vége felé 400-^150 P.16 6 Magától értetődik, hogy a napszámbérek terén is megfigyelhető a regionális különbség, legkisebbek voltak a bérek Baranya, Somogy, Zala, Hajdú és Szabolcs megyékben, a bor alacsony ára idején Zemplén megyében is. A mezővárosok környékén, Budapest vonzáskörzetében természetesen mindig magasabbak voltak a bérek, hasonlóképpen Csongrádban, a Tiszántúlon stb. Mindezt tehát figyelembe kell venni, amikor a sommásbéreket, illetve a sommás családok jövedelmi színvonalát kívánjuk meghatározni. Van ezeken a nagyobb csoportokon kívül még néhány kisebb rétege a parasztságnak, amelyeknek a jövedelmeivel külön kell foglalkozni. Ilyen mindenekelőtt a kubikusok rétege. Ez a létszámában jelentőségében csökkenő réteg igen nehéz korszakot élt át. Az első világháború előtt még átlagosan évi 200—240 napot 162 Szeiberi János: Munkanélküliség és napszámbér a mezőgazdaságban. Bp. 1939. 10—11. 163 Matolcsy Mátyás: A mezőgazdasági munkanélküliség... 16., 28. 1. és Uö.: Az életszínvonal alakulása Magyarországon. 1924—1944. Bp. 1944. 35. ,л* Heller András: Munkafeltételek és aratási kereset az 1938. évi aratási szerződések alapján. Magyar Statisztikai Szemle, 1940. 20. 165 Heller András: A munkaadó birtoknagyságának hatása az aratókeresetre és a munkásvándorlásra. Magyar Statisztikai Szemle, 1940. 181. lee Az 1935. évi munkabérre STUD, 1936. febr. 27. sz.
