Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
730 GLINST PÉTER Borsod, Békés, Csongrád és Szolnok megyét tekintve a következő havi bérek alakultak ki: bandagazda 10 P + 2 q búza, I. osztályú férfimunkás 8 P + 1,5 q búza, II. osztályú munkás 6 P + 1 q búza, valamint minden esetben azonos kommenció (20 kg kenyérliszt, 10 kg főzőliszt, 3 kg hüvelyes, 2 kg szalonna, 1 kg zsír, 2 kg hús, 1 kg só, 15 kg burgonya, 1 liter ecet).147 Ez tehát a 6 hónapos élelmezésen kívül mintegy 180—200 P-t tett ki az I. osztályú munkás és 120—130 P-t a II. osztályú munkás esetében. Országos becslések is rendelkezésre állnak a 30-as évek végéről. 1937-ben 207,70, 1938-ban 218,30, 1939-ben 226,48 P-re becsülték a 6 hónapos sommás bérek pénzértékét (természetesen az élelmezésen kívül).148 1940-ből részletes elemzés is készült. Ekkor a legáltalánosabb havi sommásbér a II. osztályú munkás esetében 6 P és 160 kg búza volt, pénzben kifejezve kereken 30 P, valamint az élelmezés.149 Az I. osztályú munkás 10 P-t és 210 kg búzát, pénzben kifejezve mintegy 41,50 P-t és élelmezést kapott. Az élelmezés értéke változó, ahol egyáltalában nem részesültek kommenciós ellátásban a sommások, ott a megváltás havi 10—30 pengő között ingadozott, vagy átlagosan 1,7 q külön gabona volt. 15 0 A sommások bérének területi megoszlása 1940-ben a kévetkező volt: 8. táblázat A sommásbérek értéke P-ben 1 hóra számítva, 1940-ben1 * ' A sommásbér a szerződések szerint, élelmezés és csak pénzbér készpénz és gabonajárandóság Kisalföld 71,50 P 75,02 P Dunántúl 71,24 73,31 Duna-Tisza-köze 65,38 71,00 Tiszántúl 60,73 61,34 Északi Dombos Vidék 58,19 59,42 Kárpátalja -85,51 Magyarország (1940. évi területén) 65,17 69,19 A vizsgálat megállapította, hogy míg az I. osztályú munkások bére rendkívül különböző, a nagyobb részt kitevő második osztályú bérek országos viszonylatban jóval egységesebbek. Ugyancsak megállapítható az is, hogy a legnagyobb béreket a Kisalföldön fizették, a legalacsonyabbakat pedig a Tiszántúlon és Északon, az ország keleti felén. A sommásbérek a parasztgazdaságokban lényegesen magasabbak voltak, mint a nagybirtokokon. A paraszti üzemekben sok esetben szegődményes földet is juttattak a 141 STUD, 1936. febr. 27. 148 Magyar Gazdák Szemléje, 1940. 268. 149 Heller András: A sommások munkabére. Magyar Statisztikai Szemle, 1941. 389. 150 Heller András: A sommások élelmezése. Magyar Statisztikai Szemle, 1941. 9—10. 151 Heller András: A sommások munkabére. 390—391. oldal adatai alapján.
