Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
722 GLINST PÉTER azonos maradt. Ezt tehát ugyancsak figyelembe kell venni a jövedelmek hullámzásánál. Végül is tehát Kovács Imre elemzéséből a leginkább figyelemre méltónak az egyes cselédkategóriák bére közötti különbségek aránya mutatkozik. A Fejér megyei részletezettebb adatok szerint ezen a vidéken a gyalogbéresek jövedelménél az egészbéreseké mintegy 10%,-kai, az elöljáróké az egészbéresek jövedelménél 20—30%-kal volt nagyobb. A többi megyére Kovács ilyen részletes adatokat nem hoz, ezért csak az egészbéresek és az elöljárók fizetése közötti különbségeket vizsgálhatjuk. Tolnában a legnagyobb a különbség, 47—63%-kal több az elöljárók jövedelme, mint az egészbéreseké, Nógrádban is nagyobb, mint Fejér megyében, Békésben nagyjából a Fejér megyei különbségek észlelhetők. Ami azonban nagyon lényeges, ezek a különbségek a vizsgált időszakban alig változtak, ami változás volt, az inkább az egyes termények áringadozásának különbségéből adódik, s ezért elhanyagolható. Vagyis a korszak egészén át tartósan érvényesültek a munkamegosztásból, beosztásból adódó jövedelmi különbségek arányai. Ugyancsak jelzik Kovács adatai azt is, hogy igen tartósak voltak a regionális különbségek a bérek pénzértékében. Ezek a különbségek sem módosultak az árak változásai nyomán. A Fejér megyei béreket alapul véve, azokat a Békésben fizetettek (ugyanazon kategórián belül) kb. 30—40%-kal múlták felül, míg Tolnában mintegy 8—ll%kal, Nógrádban pedig 22—30%-kal kevesebb volt a cselédbér pénzértéke. Ezeknek a különbségeknek a tartóssága is ugyanarra az okra vezethető vissza: a cselédbéreknél a kommenció nagysága nem, vagy alig változott, a készpénzben fizetett összegek nagysága pedig követte az áralakulást (amikor az árak estek, csökkent a bér készpénzben fizetett részének a nagysága is). Foglalkozik a cselédbérrel Kerék Mihály is.12 1 Szerinte a következő volt a cselédbérek pénzértéke P-ben: A természetbeni járandóság szerinte is nagyobb volt az Alföldön, ahol egyébként a cselédbér pénzben kifejezett értéke rendszerint magasabb. Az idézett tanulmányok, valamint a falukutató irodalom természetesen a cselédség oldaláról elemezte a jövedelmeket. Korszakunkban tulajdonképpen mindaddig, amíg ezek a szerzők a kérdésre fel nem hívták a figyelmet, azzal részletesebben nem foglalkoztak. A századforduló körüli érdeklődés alábbhagyott, 121 Kerék Mihály: A mezőgazdasági munkásság keresete és életviszonyai. Magyar Gazdák Szemléje, 1936. 497—508. ld. 500. Fejér megye Vas megye Békés megye Szolnok megye Szabolcs megye Borsod megye 1928 735 830 852 844 628 711 1935 490 517 601 567 466 532
