Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
PARASZTI JÖVEDELMEK AZ 1920-30-AS ÉVEKBEN 719 ugyanannyi búzát, gazdánként egy ebédet, 1928-tól 1,5 kg szalonnát, fél kenyeret, 50 fillér falupénzt. Járt a községtől 1000 négyszögöl föld, két tehén szabad legeltetése és gazdánként 1 kéve kender.10 9 A kondás „öregenként" 12,5 kg rozst, ugyanannyi búzát, családonként egy ebédet, egy kenyeret, malaconként 20 fillér szoptatópénzt, öregenként 50 fillért, lakáspénzt, az apaállat gondozásáért 3 kat. hold föld termését, s családonként 1 kéve kendert.110 A falu kerülője, a harangozó stb. hasonlóképpen kapta a bérét. A paraszti gazdaságok cselédsége tehát általában alacsonyabb bért kapott, mint a nagybirtokokon alkalmazott cselédek. Ezek többnyire 18 éven aluli fiatalembereket alkalmaztak, akiknek csak fél kommenció járt. Ez az oka annak, hogy a nagybirtok cselédei között nagy számban találni olyanokat, akik sok éven át ugyanazon a birtokon dolgoztak, míg a paraszti gazdaságokban ez igen ritka. A jól kezelt uradalmak törekedtek is arra, hogy tartósan magukhoz kössék a jól dolgozó cselédeket. így volt ez Maisán,11 1 vagy Fejér megyében a székesfehérvári járásban, ahol 2822 cseléd körülményeit vizsgálták,közülük a nagybirtokokon, elsősorban a főnemesi birtokokon volt a legállandóbb a cselédállomány.11 2 Itt a felmérés szerint a főúri és az értelmiségi tulajdonban lévő nagybirtokokon erős volt a cselédek kötődése a gazdasághoz. A cselédek 85,7%-a 2 évnél tovább, ezen belül 16,41 %-ának már a szülei is ugyanazon a birtokon éltek és dolgoztak.11 3 Állandó cselédek voltak az akasztó-vésztői uradalomban is.11 4 A Mezőhegyesen és környékén vizsgált 6429 gazdasági cseléd 29%-a szolgált 10 évnél hosszabb idő óta ugyanazon a helyen. Olyan gazdaság is akadt, ahol a cselédek 50%-a 10 évnél hosszabb ideje szolgált. S persze nem egy gazdaság akadt, ahol egyetlen ilyen sokáig szolgáló cseléd sem volt található.115 A 29%-os arány egyáltalán nem tekinthető rossznak, hiszen ezen a környéken aránylag alacsonyak voltak a mezőgazdasági bérek, nemcsak a cselédbérek, hanem a napszámbérek is. Persze mindez nem jelenti azt, hogy nem történt munkahelyváltoztatás. Sor került arra, nemegyszer azért is, mert pl. a béresek asszonyai nem jöttek ki egymással, de más okból is.116 A cselédek mozgásköre azonban nem volt több 25—30 km-nél,11 7 egy napi járóföldnél, vagyis amennyit megrakott szekérrel egy nap alatt meg lehetett tenni. Ha végül is arra a kérdésre kívánunk válaszolni, tulajdonképpen mennyi is volt pénzértékben kifejezve a cselédjövedelem, elkerülhetetlenül szembekerülünk mind-109 Uo. 185. 1,0 Uo. („Öreg"-nek hívták a két éven felüli kocákat.) 111 Vincze László: i. m. 543. 112 STUD, 1938. ápr. 6. sz. 113 Heller András: Föld és munkabér. Bp. 1939. 50—51. 1,4 Oláh József: Az akasztó-vésztői... 109. 115 Szabados Mihály: i. m. 43. ne y eres péter: A béres és a bére. Magyarország, 1936. jún. 16. sz. 117 Megjegyezzük, hogy ebben igen nagy szerepet játszott a szerződések dec. 31-i határidővel történő lejárata. Télvíz idején különösen kisebb gyerekekkel nagyon nehéz volt a költözködés lebonyolítása, többnyire nyitott szekéren.
