Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
PARASZTI JÖVEDELMEK AZ 1920-30-AS ÉVEKBEN 699 alacsony jövedelmet, a cseléd alkalmazása jelentős mértékben hozzájárult ehhez (360 P-re tehető a bér értéke). A család költségvetése ebben az évben végeredményben 1115 P hiánnyal zárult, amit kölcsönből fedeztek. A kamatteher és a törlesztési hányad tovább terhelte a gazdaságot, s így rossz termés, vagy alacsony árak esetén végül is csak a cseléd elbocsátása s a családtagok munkavállalása idegen gazdaságokban oldhatta fel az ellentmondást. A paraszti gazdaság termelési szerkezete rendkívül merev volt ahhoz, hogy a ráfizetéses ágazatokat egyik évről a másikra felszámolják. Az 1930-as évek rendkívül alacsony borárai mellett a saját fogyasztási igényeket és a család munkaerőfeleslegét meghaladó, annál nagyobb kiterjedésű szőlőterület fenntartása például olyan kolonc lehetett, ami víz alá húzhatta az egész gazdálkodást. Az említett 1930. évi jövedelmet ez a gazdaság még egyáltalában nem alacsony borár (30 fillér/l) és némi pálinkafőzés (881 pálinkát adott el a gazdaság 246,80 P-ért, azaz literjét átlagosan 2,80 P-ért) mellett érte el. 1931-ben azonban már csak 10 fillért kaptak egy liter borért, a gazdálkodás deficitje tehát csupán a szőlő fenntartása révén jelentős mértékben megnőhetett. Az ország más vidékein a paraszti gazdaságokról — mint tudjuk — nem áll rendelkezésünkre ilyen széles körű feldolgozás. Az Alföldön az 1931—1939 közötti 8 év átlagában (1932-ben a mezőgazdasági jövedelem negatív volt, ezért ez év adatától eltekintettünk) a paraszti üzemek mezőgazdasági jövedelme 53,34 P-re tehető, az Északi Dombos Vidéken pedig 1933—1939 között 63,78 P -t tett ki. Rendelkezésünkre áll a gazdaságok nagysága alapján csoportosított mezőgazdasági jövedelem-elemzés 1938-ból. Ekkor a Tiszántúlon az 5—10 kat. holdas gazdaságok egy kat. holdjára 156,82 P, a 10—20 kat. hold közötti gazdaságoknál pedig 110,63 P mezőgazdasági jövedelem jutott. 1938-ban az összes vizsgált paraszti gazdaság átlagos mezőgazdasági jövedelme egy kat. holdon 81,43 P volt. Ebben az évben az 5—10 kat. hold közötti gazdaságok mezőgazdasági jövedelme 784,10—1568,20 P között, a 10—20 kat. hold közötti gazdaságoké pedig 1606,30—2212,60 P között lehetett. Az 1931—1939 közötti szakaszban — figyelembe véve a jövedelmek alakulását és azonos arányt feltételezve az egyes gazdaságnagyság-csoportok között a mezőgazdasági jövedelem terén — a Tiszántúlon az 5—10 kat. hold közötti gazdaságokban átlagosan 512—1024 P, a 10— 20 kat. hold közötti gazdaságokban pedig 724—1448 P által határolt keretek között lehetett a jövedelem. Ez 4—6 tagú családokat feltételezve az 5—10 holdas családoknál egy főre évi 85,34—128 P minimális, illetve 171—256 P maximális, a 10—20 holdas családoknál egy főre évi 120,60—181 P minimális és 241—362 P közötti maximális évi átlagjövedelmet jelent. Az így kiszámított jövedelemszintet konkrét vizsgálatok adatai is alátámasztják. Egy 12 kat. hold földdel rendelkező gazdaság 1277,40 P-nyi bevételéből mintegy 500,53 P volt a család jövedelme.54 Kunágota községben az 1930-as évek közepén csak 6—8 gazda jövedelme haladta meg a 3000 P-t, 1000—3000 P kö-54 Rusznyák Gyula: i. m. 21.
