Századok – 1985
Tanulmányok - Bellér Béla: Az osztrák–magyar viszony és a burgenlandi kérdés (1927–1929) I/42
64 BELLF.R BÉLA hegedűművészt, Fanny Elsslert, a bécsi kongresszus híres táncosnőjét, Lenau költőt, Hyrtlt, az anatómust stb. A burgenlandiak szellemi színvonalát mutatja a 8 osztályos iskola (Magyarországon csak 6 osztályos van—jegyzi meg az egyik lap), az új iskolák és iskolai osztályok és a tanítólétszám emelkedése. A különböző szakismeretek terjesztéséről is gondoskodnak. A kormány mindent elkövet, hogy oktatással és jó példával elősegítse nemcsak az állattenyésztés és a földművelés, hanem mindenekelőtt a főzelék-, a gyümölcs-, a szőlőtermesztés fejlődését, amelyek erős aktívumai az országnak. Az állatállomány az országrész átvétele óta megduplázódott, az olyan értékes ipari növények, mint pl. a cukorrépa termelése pedig megháromszorozódott. Ami végül a tartomány politikai helyzetét illeti, az egész lakosság, mégpedig nem csupán a németek, hanem a horvátok, sőt a magyarok is, az Anschluss lelkes hívei. Ugyanakkor tudják, hogy ez a jelenlegi körülmények közt nem valósítható meg. Bizonytalansági tényező Magyarország is. A jövő tehát nem egészen felhőtlen. De évről évre nő a remény, hogy Magyarország egyszer mégiscsak elismeri a dolgok megváltoztathatatlan új rendjét, és végül is nem akarja 300000, immár nemzetileg öntudatos és a legvégsőkre elszánt burgenlandi némettel megterhelni a maga nemzetiségi politikáját, amikor még a jelenlegi határain belül élő 550000 némettel szemben sem tudja teljesíteni nemzetiségpolitikai kötelezettségeit. Ausztria szívesen él jó barátságban Magyarországgal, és szívesen látja a barátságot Németország és Magyarország között is, de a szerepeket nem lehet fölcserélni. „Nem Németország az, amelynek meg kell fizetni a magyar barátság árát. De Magyarország egy belsőleg visszahozhatatlanul elvesztett országról való becsületes lemondással szilárd talajt teremthet ennek a barátságnak."6 3 „Marsch auf Wien?" Az 1928 őszére kitűzött, olasz—magyar pénzzel és fegyverrel végrehajtandó szélsőjobboldali puccs gépezete Ausztriában 1928 nyarán már teljes mozgásban volt. A puccs időpontjául 1928. október 7-ét, helyéül Bécsújhelyet tűzték ki, ahová mind a Heimwehr, mind a szociáldemokraták gyűlést hirdettek. Augusztus 25-én az olasz kormány átutalta a magyar külügyminisztériumnak azt a júdáspénzt, amelyet az államcsíny kiszemelt vezére, Steidle az akció kirobbantására gyorssegélyként kért: 1620000 lírát, vagyis hozzávetőleg 597000 schillinget. Mussolini azonban a pénzen kívül fegyvert is ígért. A fegyvercsempészés megszervezésére szeptember 22-én 63 K. A. J.: Burgenland. Frankfurter Zeitung 1928. szept. 20,22. — A többi felhasznált cikk: Die neue Ostmark. Vorwärts 1928. szept. 14. С. F. Badendieck: Im Burgenland. Neue Preussische (Kreuz-) Zeitung 1928. szept. 23.1. mell.. M. R. Jünemann: Streife durch das Burgenland. Germania 1928. szept. 25. Besuch in Burgenland. Vossische Zeitung 1928. okt. 22. — Meg kell jegyeznünk, hogy a Burgenland helyzetéről magyar, o^trák és német részről folyó, politikailag motivált vitában rendkívül tárgyilagos álláspontot foglal el C."A. Macartney: Hungary and her successors. 2. kiadás. London—New York—Toronto, 1965. 60—70.
