Századok – 1985
Tanulmányok - Bellér Béla: Az osztrák–magyar viszony és a burgenlandi kérdés (1927–1929) I/42
62 BELLF.R BÉLA beszédében kifejezte a tartomány lakosságának azt az óhaját, hogy mielőbb része kíván lenni a nagy német birodalomnak. A tartományfőnöknek Löbe, a német birodalmi gyűlés elnöke válaszolt, hangsúlyozva: „Mi, németek, számítunk arra, hogy Önök része lesznek a nagy német népnek." Ezután Leser helyettes tartományfőnök beszélt, aki szóba hozta a Burgenlanddal kapcsolatos magyar aspirációkat is: „Burgenlandban nagyon jól tudják, hogy Magyarország éppoly kevéssé mond le Burgenlandról, mint többi elveszett területéről. Ez az álom azonban nyomban szétfoszlanék, mihelyt egyszer Magyarország látja, hogy a kis Burgenland mögött 60 millió német áll." Löbe a maga részéről megerősítette ezt, és kijelentette: „Az elmúlt hét (Burgenlandban B. B.) beigazolta, hogy a csatlakozás gondolata nem valami északnémet mesterkedés, hanem az egész német nép követelése."60 Bár Löbe Burgenland kérdésében semmi újat nem mondott, csak megerősítette a Német Birodalom ragaszkodását e terület német birtokához Anschluss esetén is, az elnök kijelentése Magyarországon nagy vihart kavart. Ez csak akkor kezdett csillapodni, amikor Löbe helyreigazító nyilatkozatát a magyar sajtó is közölte. A német sajtó erősen sérelmezte a vitában a magyar sajtó Anschluss elleni állásfoglalását. A Deutsche Tageszeitung a Pester Lloyd cikkével vitatkozik, amely az Anschlussról azt írta, hogy az politikai kérdés, amelyről az embereknek különböző nézeteik lehetnek. A német lap nem érti ezt az álláspontot, mivelhogy ez az ő felfogása szerint az önrendelkezési jog tagadását jelenti. Egy francia ember brutális nemzeti egoizmusból elutasíthatja az önrendelkezési jogot; egy cseh is megtagadhatja másoktól azt, amelyet a maga számára követel; egy olasz saját ügyet csinálhat belőle. De egy magyar, annak a nemzetnek a képviselője, amely a trianoni békediktátummal a maga ércből való „Nem! Nem! Soha!" jelszavát szegezi szembe, a lap szerint nem foglalhat el ilyen opportunista álláspontot.61 Burgenland magyar és német szemmel Löbe nyilatkozatára vezető magyar politikusok egyelőre nem válaszoltak, de várták az alkalmat a visszavágásra. Egyelőre mind a magyar, mind az osztrák, német sajtó figyelme Burgenland belső helyzete felé fordult, keresve benne a saját álláspontot igazoló jelenségeket. A magyar sajtó a munkanélküliség, a kivándorlás, a társadalmi és politikai elégedetlenség borús képét festi meg Burgenlandról. A Rohoncon járó magyar újságíró megállapítja, hogy nagy a munkanélküliség (de munkanélküli segély van!), a kivándorlási láz, magasak az adók, és a kisiparnak, kiskereskedelemnek 60 „A kis Burgenland mögött hatvan millió német áll." Sopronvármegye 1928. júl. 27, I. — A Sängerbundfestet rendező österreichisch—Deutscher Volksbund Anschluss-barát szervezet volt. (Nikolaus von Preradovich: Die Wilhelmstrasse und der Anschluss Österreichs 1918—1933. Bern—Frankfurt a.M.. 1971.) 61 Ungarn und das Selbstbestimmungsrecht. Deutsche Tageszeitung 1928. aug. 8.
