Századok – 1985
Tanulmányok - Schlett István: A szocializmus és a „munkáskérdés” a magyar politikai gondolkodásban az 1850–1880-as években III/608
652 SCHLETT ISTVÁN Nyitottságából így csak annyira telik, hogy figyelemre méltónak tartja a szocialisták társadalomkritikáját, mondván, hogy a valóban hibás dolgokat ki kell javítani.11 2 A Budapesti Szemlében majd csak több mint 15 év után jelenik meg ilyen terjedelemben és mélységben a szocializmus-ismertetés és -bírálat újra, legalábbis egy cikk erejéig, ami azonban nem jelenti azt, hogy szó sem esik ezekről a kérdésekről. Néha igen, csak másként; sokkal gyakorlatiasabban, a magyar társadalom problémáihoz kapcsolódva, azaz az „államszocializmus" ellen érvelve. Arany László 1873-ban megjelent tanulmánya éppen annak a St. Mill-nek támad neki a liberalizmus védelmében, aki kétségtelenül liberális gondolkodó. A támadás okát Mill újító szándéka jelenti, az ugyanis, hogy a földtulajdon igen-igen óvatos megváltoztatását, magánmonopólium jellegének lassú, fokozatos korlátozását javasolja. Mill szándékaiban az állami beavatkozást, a szabad verseny megtámadását s ezáltal a szocializmus és a kommunizmus rémének felidézését látja, s drámai hangon teszi fel a kérdést: „Nem lejtő ez a szocializmus feneke felé? Meg lehetne-e itt állni, hogy gyorsan s feltartóztathatatlanul a falanszterekbe ne jussunk?" S a válasza természetesen egy határozott nem, hiszen a magántulajdont véleménye szerint semmilyen szempontból sem szabad kérdésessé tenni, mert az, bármilyen indokkal történik is, a „kommunizmus végsőségébe" vezet. Érdemes e gondolatát idézni, mert tisztán fogalmazódik meg benne a klasszikus liberalizmus alapgondolata: „Ha a magántulajdont az egyén érdeme szerint akarjuk bírálni és mérni, s ha számot kérünk tőle, az állam javára ... igen hamar a kommunizmus végsőségébe jutunk . . . (hisz) mindenkit egy elvont eszményi ember kaptájára kellene vonni s egy bölcsészeti, elméleti egyenlőség igájának vetni alá."113 Láthatjuk, elveti mind az állami, mind pedig az erkölcsi megalapozottságú magántulajdon-bírálatot, mert mindegyikben a szocializmus előkészítését látja. Érdekes cikkében az is, hogy miközben az állami beavatkozást, a szocializmus várható borzalmainak festését igen hosszan és részletesen tárgyalja, a Párizsi Kommünre egyetlen félmondatban reagál, amiből talán nem túlzás azt a következtetést levonni, hogy a fő veszélyt nem a munkásság aktivitásában, hanem éppen Mill és mások reformeszméiben látja. Ugyanebben az évben egy másik cikk is megjelenik a Budapesti Szemlében, amely a munkáskérdéssel foglalkozik. Szathmáry György az angol trade-unionokat fedezi fel, és arra hívja fel a figyelmet, hogy az „angol munkásosztály merészebb öntudatra ébredése és követelőbb fellépése .. . mind jobban foglalkoztatja Anglia törvényhozását és gondolkodó főit".11 4 Tárgyilagos hangon számol be a munkások küzdelmeiről, egyesületeiről, a munkástörvényekről, de az összecsapásokról, 112 Kautz Gyula: A socialismus és a communismus rendszerei, i. m. Az idézetek az V. közleményből valók. Bp-i Sz. 1862. 16. k. 90—105. 113 Arany László: Földosztópárt Angliában, i. m. 165. 114 Szathmáry György: Az angol munkásosztály helyzete. Bp-i Sz. 1873. 3. k. 291.
