Századok – 1985
Történeti irodalom - Historiografije v Československu 1970–1980. Výberová bibliografie (Ism.: Niederhauser Emil) II/582
583 TÖRTÉNETI IRODALOM Az első, általános rész az elméleti-módszertani munkákat, a szervezeti kérdéseket (levéltárak, könyvtárak, múzeumok, műemlékvédelem stb.) tárgyaló munkákat, a történeti segédtudományokat és a rokon tudományokat tárja fel, ez utóbbiakhoz sorolják a helytörténetet, a történeti földrajzot, a helynevek kérdését (toponomasztika), a történeti demográfiát, statisztikát, régészetet, a néprajzot, az üzemtörténetet (három címmel) és az ár- és bértörténetet (egy címmel), persze itt mindig csak az elvi jellegű munkák találhatók, a konkrét feldolgozások a kronológiai részbe kerültek. A második rész (közel ötezer cím) a cseh és szlovák történelemre vonatkozó anyagot közli, nagyobb időrendi egységekben, ezeken belül pedig a politikai, társadalmi, gazdasági és a tudomány- és kultúrtörténeti munkákat. Ezek mindig alcímekkel különülnek el, csakhogy ezeket már nem fordították le oroszra és angolra. Érdemes itt felhívni a figyelmet arra, milyen jelentős részt tesz ki mindegyik korszak vonatkozásában ez az utolsó alfejezet, azon belül is elsősorban a tudománytörténet, amelynek már a cseh polgári történetírásban is jelentős hagyományai voltak. Az általános részekben az alcímek a nemzetiségi kérdést is jelzik, a felsorolt munkák azonban az első csehszlovák köztársaság vonatkozásában a szlovák kérdést és a német kisebbség tevékenységét tárgyalják csupán, a felszabadulás után is inkább csak a nemzetiségi politika elvi kérdései kerülnek elő, a magyar nemzetiség kérdéseit mindössze Fábry Zoltán Vigyázó szemmel c. könyve képviseli. Persze, válogatott bibliográfiáról lévén szó, nyilván a kisebb terjedelmű munkák nem szerepelhetnek. Az utolsó rész, majdnem ezer címmel, az egyetemes történet, a nagy korszakok után (ahol az ókoron belül a fontosabb államok külön alcímmel is szerepelnek) országonkint sorolják fel az anyagot, Magyarország 14 címszóval szerepel ezen belül, ennek nagyobb része a felszabadulás utáni korszakkal foglalkozik, ezek közt található Dagmar Cierna monográfiája a magyar népi demokrácia létrejöttéről, előzményeivel együtt, 1941—48 között. Nem érdektelen, hogy az egész anyagnak tehát mintegy hatodrészét az egyetemes történet teszi ki. A hungarisztikai bibliográfia a brnói egyetem balkanisztikai és hungarisztikai kabinetjének folytatólagos kiadványa, a roppant ügyszeretettel és nagy hozzáértéssel dolgozó Richard Prazák szerkesztésében. Eddig már három kötete jelent meg (ismertetésüket ld. Világtörténet 1970. 20. sz. 114— 115.. Századok 1977. 111. évf. 828.; 1978. 112. évf. 582.), így szerkezetéről, beosztásáról nem kell újonnan szót ejtenünk. Ez a bibliográfia éppúgy, mint az előző, a hazai szerzők külföldön megjelent Írásait is közli, de még a hazai munkák külföldi ismertetéseit is számon tartja. 2318 címfelvétel a három év vonatkozásában mutatja, milyen jelentős a termés, bár figyelembe kell venni persze azt, hogy a kötet nemcsak a történeti, hanem az irodalomtörténeti, nyelvészeti, néprajzi tematikát is felöleli. A csehszlovákiai magyarok 1918 utáni történetére vonatkozólag több mint 300 cimet sorol fel a bibliográfia, ezen belül mintegy 40 szorosabban véve a magyar nemzetiség történetét tárgyalja. Ha ez a második bibliográfia Hungarica-jellege miatt elsőrendű fontosságú a hazai kutatás számára, az elsőt is nélkülözhetetlennek kell mondanunk, nemcsak konkrét, a magyar történelmet is érintő anyaga, hanem egyéb, korábban jelzett tanulságai miatt is. Mindkét bibliográfiának minden nagyobb magyarországi könyvtárban okvetlenül ott kell lennie. Niederhauser Emil 14 Századok 85 2
