Századok – 1985
Történeti irodalom - A szocializmus útján. A népi demokratikus átalakulás és a szocializmus építésének kronológiája. 1944. szeptember–1980. április (Ism.: Sipos Levente) II/574
576 TÖRTÉNETI IRODALOM tevékenységére, holott ezekről is sok lényeges információt ad az eseménynaptár. Ugyanigy kénytelenek vagyunk említetlenül hagyni a gazdasági, társadalmi, tudományos és kulturális élet rengeteg, a kötetben szereplő eseményét. Ki-ki érdeklődése szerint egyéb érdekességeket is felfedezhet az eseménynaptárt tallózva. Csupán ízelítőül hadd említsünk meg egypárat közülük: 1949. október 23-án tartotta az újjászervezett Magyar Történelmi Társulat első vándorgyűlését Szegeden; 1950. június 13-án feloszlatták a szabadkőműves páholyokat; 1953. október 16-án hozott határozatot a Minisztertanács a személyi igazolvány bevezetésére; az 1958. október 6—7-i csehszlovák—magyar tárgyaláson állapodtak meg a gabeikovoi—nagymarosi közös vízierőmü felépítésében; 1962. január 10-én hozott rendeletet a művelődési miniszter a névadás, házasságkötés és a családi jubileumok ünnepélyes társadalmi megszervezéséről; 1963. augusztus 20-án bekapcsolták az ország villamosenergia hálózatába Aporligetet (Szabolcs-Szatmár m.), s ezzel befejeződött a falvak villamosítása; 1963. november 14-én a kormány határozatot hozott a földalatti gyorsvasút építésének folytatására; 1969. március 21-én a Magyar Televízióban felavatták az első színes televízióadóberendezést; 1975. május 6-án Körösszegen (Hajdú-Bihar m.) felavatták az országban az 1000. községi vízmüvet; 1975. október 3-án Pakson elhelyezték az első magyar atomerőmű alapkövét. A kötet másik része, az adattár öt fejezetre tagolódik. Az első lajstromba foglalja az ország nagyobb helységeinek felszabadulási időpontját, megyénként csoportosítva. A második felsorolja az MKP, az MDP, az MSZMP kongresszusainak és országos értekezleteinek, az FKGP országos nagyválasztmányainak és országos értekezletének, az NPP országos nagyválasztmányainak és országos értekezleteinek fő adatait: az időpontot, a küldöttek számát, a napirendet, a határozatok lényegét, a megválasztott vezető szervek személyi összetételét. Ugyanezeket az adatokat közli a következő tömegszervezetek esetében: Magyar Függetlenségi Népfront. Hazafias Népfront, SZOT. MADISZ, SZIT, SZIM, Független Ifjúsági Szövetség, Népi Ifjúsági Szövetség. DISZ, KISZ, MNDSZ, MNOT. A harmadik fejezet a központi államhatalmi és államigazgatási szervek személyi összetételét tükrözi. Ciklusonként közli a nemzetgyűlés, illetve országgyűlés képviselőinek eredeti foglalkozás szerinti összetételét összegezve, a tisztségviselők nevét és a tisztség betöltésének idejét, a képviselők életkor szerinti megoszlását, a képviselőnők számát és arányát. Adatokat szolgáltat a Nemzeti Főtanács személyi összetételéről. Felsorolja az Elnöki Tanács tagjait és tisztségviselőit ciklusonként, jelezve a cikluson belüli személyi változásokat is pontos időpontokkal. E fejezet feltehetően leggyakrabban fellapozott része a kormány személyi összetételét mutatja, feltüntetve a minisztériumi tisztség betöltésének idejét. A negyedik fejezet Magyarország diplomáciai kapcsolatairól ad képet. A táblázatok országonként jelzik a diplomáciai kapcsolat felvételének időpontját és jelenlegi szintjét, valamint, hogy mikor ki volt ott a magyar követ. A főkonzulátusokról és az ENSZ szervezetei mellett működő magyar állandó képviseletekről is találunk hasonló adatokat. Az ötödik fejezet a magyar munkásmozgalmi sajtó bibliográfiai összeállítása, amely az MKP, SZDP, MDP, MSZMP központi és megyei lapjait, a SZOT és az ágazati szakszervezetek lapjait, továbbá a munkásmozgalomhoz kapcsolódó ifjúsági mozgalom központi lapjait sorolja fel 1944 és 1978 között. Feltünteti egyes lapok megjelenésének helyét, idejét, felelős szerkesztőit, periodicitásukat. A nagy körültekintéssel és szívós aprómunkával összeállított, szinte hibátlan adattár a korszakkal foglalkozók számára megbízható, nélkülözhetetlen bázis. Sok, egyébként nehezen fellelhető adatot megtalál benne az érdeklődő, áttekinthető rendbe csoportosítva. Lényegében hasonlóan értékelhető az eseménynaptár is. Az összeállítók tömören, lényegretörően, pontosan, a kronológia műfajának megfelelően általában objektív hangvétellel fogalmaztak. Kerülték az értékelő jelzőket — helyesen —, bár ebben nem mindig következetes az eseménynaptár. Az is igaz viszont, hogy vannak olyan események, tények, melyek megkívánnak bizonyos eligazító megjegyzést, különben csupán az őket amúgy is ismerő olvasó tudja elhelyezni a történelmi folyamatban. Az ilyen megjegyzés hiányzik pl. ahhoz a közléshez, hogy a Szabad Nép 1951. február 17-én hírül adta, Kisújszálláson három nap alatt újabb 675, Karcagon egy nap alatt 491 dolgozó paraszt lépett be a tszcs-be; Tiszaigar termelőszövetkezeti község lett. Minthogy a kötet nem utal a tsz-szervezés erőszakos módszereire az ötvenes évek elején. így az említett és hasonló tények megtéveszthetik a járatlanabb olvasót.
