Századok – 1985
Történeti irodalom - Szlavjanovedenie i balkanisztika v zarubezsnűh sztranah (Ism.: Niederhauser Emil) II/570
570 TÖRTÉNETI IRODALOM Az utóbbi években megjelent számokban tallózva szembeötlő a vezércikkek mindenkori aktualitása. Néhány példa: „Elkobzás és házkutatás a DÖW-ben." (1980. március, 45. szám: a Rechtsextremismus. . . elkobzását ismerteti, és utal az ezzel kapcsolatos bírósági eljárásra). Az 1981. októberi 53. szám első oldalon közli a ,Soldatenlied'-et, a független Ausztria melletti verses hitvallást. 1941 őszén terjesztette Helene Kafka, a katolikus betegápolónővér (apácaneve: Restituta) a mödlingi kórházban. Olyan időpontban, amikor a német hadsereg Európa nagy részét megszállta már. Restituta nővért ezért a versért kivégezték. 1981. december (54. szám): „Nobel-díjat kapott Elias Canetti". Fakszimilében hozzák az 1941 decemberében Angliában megalakult „Free Austrian Movement" Deklaráció-ját. Az aláírók között — Canetti. 1982 február (55. szám): „Emlékezés 1938 márciusára." 1982 július (57. szám): „Ausztria szélsőjobboldala". A DÖW megkongatja a harangot: az olasz, francia, NSZK-beli szélsőjobboldali terrorcselekmények után most a bécsi zsidó Dokumentációs Központ vezetője, Wiesenthal elleni merénylettel a terrorizmus immár megjelent Ausztriában is. 1982 december (59. szám): „A karinthiai szlovének üldözése és ellenállásuk." A szlovénok fegyveres partizánakciói: az osztrák ellenállási mozgalom talán legjelentősebb fejezete. 1983 február (különszám): „DÖW-jubileum." A DÖW fennállása 20. évfordulója alkalmából az osztrák politikai, kulturális élet egyes vezetői emlékeztek meg az Archívum tevékenységéről. Részletes táblázat nyújt áttekintést a két évtizedes munkásság kronológiájáról. Az 1983 decemberi, 63. szám „Újnácik a bíróság előtt" című cikke rámutat arra, hogy az 1983 októbere óta folyó és 1945 óta a legnagyobb neonáci perben szereplő 9 vádlott neveit az évekkel azelőtt megjelent Rechtsextremismus. . . című DÖW-kiadású munka kivétel nélkül tartalmazta. Hiába óvtak akkor a szélsőjobboldal e képviselőitől, pedig tevékenységüket is részletesen feltárták a könyvben. A „Mitteilungen" erőssége — a recenziók. Az egyes számok nagy részét könyvismertetések adják. Osztrák és külföldi szerzők legújabbkori történeti müveit (amelyek összefüggésben vannak az osztrák és német ellenállással, vagy a német fasizmussal, az emigrációval stb.) ismertetik a DÖW prominens munkatársai (Herbert Exenberger, Brigitta Galanda. Wolfgang Neugebauer. Kurt Regner, Herbert Steiner, Ulrich Veinzierl) és mások, akik egyben a kiadvány egyes számainak összeállításában is közreműködtek. A „Mitteilungen" rövid hírekben rendszeresen ismerteti a különböző hazai és nemzetközi történészkongresszusokat, konferenciákat. Beszámol egyéb érdekes eseményekről Megemlékezik az osztrák ellenállás tagjainak születésnapjáról és a mozgalom prominens képviselőinek elhunytáról. A „Mitteilungen" — amelyet díjtalanul terjesztenek — fontos összekötőkapocs a DÖW és a témával foglalkozó bel- és külföldi intézmények és személyek között. Tihanyi János SZLAVJANOVEDENIE I BALKANISZTIKA V ZARUBEZSNÜH SZTRANAH Moszkva, 1983, Nauka, 335 o. A SZLAVISZTIKA ÉS BALKANISZTIKA A KÜLFÖLDI ORSZÁGOKBAN Az 1980-ban kiadott első, hasonló kötet után ez, a Szovjet Tudományos Akadémia Szlavisztikai és Balkanisztikai Intézetének kiadásában, A. Sz. Milnyikov szerkesztésében megjelent újabb kötet ismét igen érdekes, sokfelé használható információkat közöl, négy tematikai egységben. Az első rész a nemzetközi együttműködés kérdéseit vizsgálja. К. V. Csisztov a szlavista etnográfusok együttműködésében, krakkói kezdeményezésre készülő háromkötetes szláv néprajz munkálatairól számol be, első kötetének a kézirata már elkészült. Az egyes kötetek a néprajz egyes ágai szerint összefoglaló tanulmányokat, meg az egyes szláv népek néprajzát tárgyaló tanulmányokat egyaránt tartalmaznak. A. I. Nyedorezov az 1967-ben létrehozott szovjet—csehszlovák, L. Je. Szemjonova az 1973-ban alapított szovjet—román történész vegyesbizottság eddigi működését ismerteti, az ülésszakok bö tematikájával. A második rész a kutatások helyzetéről számol be egyes országokban. O. N. Resctnyikova az 1969-ben létrehozott belgrádi kortörténeti intézet tevékenységéről szól. L. B. Miljakova az USA-ban lévő orosz
