Századok – 1985
Tanulmányok - Bellér Béla: Az osztrák–magyar viszony és a burgenlandi kérdés (1927–1929) I/42
48 BELLF.R BÉLA összhangban kiküszöbölik a háborús veszélyt, és megfelelő békeszervezetet hoznak létre. „Ha egy ilyen szervezet felállítása nem sikerül, a békeszerződéseket egyszer ennek ellenére is revideálni fogják. De ez akkor nem békés úton, hanem fegyveres erővel fog megtörténni" — fűzi hozzá MacDonald a kasszandrai jóslatot. Ha a békeszerződések revíziója valóban elkerülhetetlen, azt a legkönnyebben a népeik által megbízott kormányok békés tárgyalása, párbeszéde révén lehet megoldani. Egy reakciós diktatúra által végrehajtott szerződésrevízió csak imperialista és igazságtalan lehet. A hódításvágy azonban visszahatást szül, és ennek az ide-oda lengésnek MacDonald szerint sosincs vége. „Én semmiképp sem állítom, hogy az ilyen kormányok teljesen mentesek a soviniszta és imperialista gondolatoktól, de remélem, hogy ha egyszer tárgyalási céllal asztalhoz ülnek, nem csereberélni kezdenek el földéhségük kielégítésére, mint a diktátorok, hanem a tények tiszteletén alapuló megoldásra törekszenek."1 6 A magyar revíziós törekvések bátorítást, de egyben figyelmeztetést, óvást is meríthettek a volt és leendő munkáspárti miniszterelnök cikkéből. Bátorítólag hatott rájuk az a tény, hogy már az angolok is felismerték, hogy a békeszerződések nem képezhetik Európa tartós megbékélésének alapját, vagyis feltétlenül szükség van a revízióra. Ugyanakkor komoly figyelmeztetést jelentett számukra az, hogy a reakciós diktatúra és az imperialista politika nem segítik elő, sőt inkább gátolják a revíziót. A revízió útja tehát a demokrácián át vezet. A magyar jobboldal természetesen elutasította ezt a gondolatmenetet, mondván, hogy a revízió kérdésében nem egy állam belső berendezkedése vagy alkotmánya az irányadó, hanem a külpolitikai erőviszonyok, jelen esetben Európa vezető hatalmának, Franciaországnak magatartása. Annál inkább magáévá tette ezt az álláspontot a magyar baloldal, mégpedig nem csupán a munkás-, hanem a polgári baloldal is, fegyverként használva fel a revíziót a rendszer demokratikus átalakításáért vívott küzdelemben. Vita Burgenlandról 1927 végén A Rothermere-akció által felcsigázott magyar revíziós reményeknek Ausztria, ill. ennek Magyarországtól elcsatolt tartománya, Burgenland lett az első számú tárgya. Nem mintha a magyar integritást itt érte volna a legnagyobb sérelem, ellenkezőleg! Burgenland volt a legkisebb terület, legalacsonyabb lélekszám, ezen belül a legkevesebb magyar lakosság, amelyről Magyarországnak a békeszerződésben le kellett mondania. Ami mégis Ausztriát tette a magyar revíziós törekvések céltáblájává, annak egyik oka a szomszéd ország belső gyengesége volt, amelyet csak fokozott az olasz és a magyar kormány polgárháborús uszítása. A másik ok a Sopron és vidéke 1921 decemberi népszavazásánál elért magyar siker, amelyre hivatkozva a magyar 16 Ramsay Mac Donald: Revision der Friedensverträge! Berliner Börsen-Courier 1927. dec. 25. Hamburger Nachrichten 1927. dec. 24.
