Századok – 1985
Tanulmányok - Izsák Lajos: A katolikus egyház társadalompolitikai tevékenysége Magyarországon (1945–1956) II/423
450 IZSÁK LAJOS vallásoktatás költségeinek fedezéséről a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium gondoskodik."8 0 Az egyházi iskolák államosítása után néhány nappal katolikus politikusok részéről újabb kísérlet történt arra, hogy Mindszenty támogatásával egy új pártot hozzanak létre. Hencz Károly volt országgyűlési képviselő a DNP széthullását, politikai kísérleteinek kudarcát látva, pontosabban erre hivatkozva, azzal a kérdéssel fordult Mindszentyhez, hogy a hercegprímás, a püspöki kar támogatásával engedélyezze egy új párt a „Keresztény Tábor" megszervezését. Ez a párt politikai célkitűzéseit tekintve nemigen különbözött volna Schlachta pártjától, de attól mégis független, önálló és új politikai csoportosulás lett volna. „A párt célja — olvasható Hencz szervezeti szabályzat-tervezetében — a világrendbe zárt isteni törvényeken felépülő és az ország népének földi jólétét szolgáló és előmozdító törvények, jogszabályok és határozatok meghozatalában való közreműködés."8 1 A Keresztény Tábor megszervezésére a megváltozott politikai viszonyok között nem kerülhetett sor, mégis jellemző volt Mindszenty állásfoglalása. A pártszervezőhöz küldött levelében köszönetét fejezte ki az értékes kezdeményezésért, s egyúttal tudomására hozta azt is, hogy „a főgondolat nem marad figyelmen kívül".82 Varga Endre, a Katolikus Néppárt korábbi vezetője 1948 augusztusában határozta el, hogy pártját — amely az országgyűlési választásokon Mindszenty tanácsára a KNT-vel egyesült — újjáéleszti. О azonban Mindszenty megkerülésével, csak a katolikus püspöki kar néhány tagjának — Pétery József, Czapik Gyula, Grösz József, Shvoy Lajos — támogatásával szerette volna ezt keresztülvinni. A katolikus püspöki kar azonban nem támogatta Varga akcióját. Shvoy Lajos székesfehérvári püspök — aki különben egyike volt azoknak, akik Mindszentyt tájékoztatták Varga törekvéseiről — „gyászos vállalkozás"83 -nak minősítette a Katolikus Néppárt felélesztését. 1948 nyarán a tőke kisajátításával és a burzsoáziának a hatalomból, illetve a politikai életből való kiszorításával felgyorsultak az események. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az állam és egyház megegyezésének a legfőbb akadályozója Mindszenty József hercegprímás. A baloldal kezdeményezésére Mindszenty ellen nagy erejű kampány indult, és különböző tömegakciókra is sor került. Ugyanakkor a püspöki kar oldaláról is történt kísérlet abban az irányban, hogy a helyzet normalizálódjon. Bánáss László veszprémi püspök megpróbálta a Vatikánnál kieszközölni azt a döntést, hogy „Mindszenty a magyar kormánnyal megegyezzen". Eredményt azonban nem ért el, mivel Rómában Mindszentyre hivatkoztak, aki úgy állítja be a „magyarországi eseményeket, hogy ő hajlandó a megegyezésre, de a kormány nem hajlandó... és ezért késik a megegyezés".8 4 A „mindszentyzmus" elleni 80 Magyar Közlöny, 1949. 128—184. sz. 81 EPL. 5672/1948. 82 EPL. 5673/1948. 83 EPL. 8442/1948. 84 PI. Arch. 274/41—358.
