Századok – 1985
Tanulmányok - Izsák Lajos: A katolikus egyház társadalompolitikai tevékenysége Magyarországon (1945–1956) II/423
A KATOLIKUS EGYHÁZ 1945—1956 KÖZÖTT 445 október végén a mentelmi bizottság javaslatára két hónapra kizárták az országgyűlésből. 1947 őszén a nemzetközi helyzet megváltozása, a két világrendszer között beállt szakadás, valamint a Tájékoztató Iroda megalakulása döntő hatást gyakorolt a Magyar Kommunista Párt politikájára s ezen belül természetesen a polgári ellenzékkel kapcsolatos további magatartására is. A Demokrata Néppárt politikai lehetőségei is egyre inkább csökkentek, annak ellenére, hogy a fordulat évében ez a párt többször is kísérletet tett arra, hogy a politikáját a fejlődés menetéhez igazítsa. A választások után Mindszenty hercegprímás továbbra sem támogatta a DNP-t, sőt a pártban lévő híveit megpróbálta Barankovics és társai ellen fordítani. 1947—48 fordulóján a DNP kettészakadt, ugyanakkor erre az időszakra a baloldal nyomására már a párt vidéki szervezetei is többnyire „teljes passzivitásba vonultak", nagy részük „véglegesen" megszüntette tevékenységét. Barankovicsék magatartása azonban továbbra sem változott meg, a baloldal felé tett kisebb lépésekkel párhuzamosan csaknem minden esetben kísérletet tettek arra is, hogy Mindszenty és környezetének támogatását elnyerjék. Ez a kettős politika kudarcot vallott. 1948 nyarán a Demokrata Néppárt széthullását már nem lehetett megakadályozni.62 A választások után Mindszenty és az egyház fő célja már nem is posszibilis katolikus politikai párt vagy mozgalom támogatása volt, hogy ennek segítségével védjék az egyház vélt vagy „valós" érdekeit a közéletben. A felső klérus a hívők hitbuzgalmi megmozdulásait, a vallásos élet elmélyítését állította előtérbe. E koncepció jegyében került sor az 1947—1948-as ún. Mária-év meghirdetésére. Az Actio Catholica szervezésében lebonyolított rendezvénysorozat csúcspontja az 1947. október 4—7. között Budapesten tartott Nemzeti Mária Kongresszus volt. Az AC évi munkaterve, szerint a „Boldogasszony éve" meghirdetése azért szükséges, mert a történelem sorsfordulóin a nehéz helyzetekben a nemzet a „Boldogasszonyhoz" fordult támogatásért. A püspöki kar közös pásztorlevelet adott ki a Mária-kultusz megerősítéséről. A „nemzeti kongresszus" mellett az országban található számos M ária-kegy hely re több tízezres tömegek zarándokoltak. Ezek a demonstrációk jó alkalmat szolgáltattak a prímásnak arra, hogy bejárja az országot, és a vallásos aktuson tüntessen a népi demokrácia ellen, s a hívők felvonultatásával bizonyítsa az egyház erejét.63 Mindszenty politikája ezzel együtt egyre merevebbé vált a népi demokratikus kormányzattal szemben, és ez 1948 nyarán éles összeütközéseket eredményezett az állam és az egyház között, ami elsősorban az egyházi iskolák államosítása körüli „harcokban" mutatkozott meg. 62 Részletesen lásd: Izsák Lajos i. m. 218—230. 63 Gergely Jenő i. m. 269—271.
