Századok – 1985
Tanulmányok - Izsák Lajos: A katolikus egyház társadalompolitikai tevékenysége Magyarországon (1945–1956) II/423
A KATOLIKUS EGYHÁZ 1945—1956 KÖZÖTT 437 hozzájárulás sem javította az állam és a katolikus egyház viszonyát. Mindszenty a megbékélés feltételéül továbbra is az egyházi „sérelmek" maradéktalan orvoslását jelölte meg, s mindaddig, amíg ezt a kormány nem teljesíti, elutasította az állam és egyház kapcsolatainak normalizálását. Sőt, 1946 szeptemberében körlevélben hozta a katolikus hívők tudomására azt is, hogy „a püspöki kar minden egyes tagja nemcsak nem helyezkedik szembe a bíboros hercegprímás úr férfias, bátor kiállásával az Egyház, a lelkiismereti szabadság és a magyar igazság védelmében — ami azért mégiscsak arra utal, hogy volt némi alapja a püspöki karon belüli nézeteltéréseknek —, hanem egész lelkéből helyesli és minden erejével támogatja és szolgálja azt".42 Ezt követően újjászervezték a Katolikus Népszövetséget is, amelynek egyik fő feladata, a falu, a vidéki katolikus hívők összefogása és befolyásolása lett. 1947 tavaszán súlyos nézeteltérésekre, összeütközésekre került sor az állam és a katolikus egyház között a vallásoktatás fakultatívvá tétele körül. A katolikus egyház vezetői meglehetősen korán tudomást szereztek arról, hogy pártközi tanácskozásokon felmerült a fakultatív vallásoktatás bevezetésének az ügye.4 3 Mindszenty hercegprímás 1947 március közepén pásztorlevélben hívta fel a híveket a fakultatív vallásoktatás bevezetése elleni tiltakozásra. Ez a körlevél már bevezetőjében jelezte, hogy egyik „legsúlyosabb" főpásztori állásfoglalásról van szó. Eszerint a pártok a püspöki kar tiltakozása ellenére megegyeztek a fakultatív vallásoktatás kérdésében. Nem hallgattak a püspöki kar azon tanácsára, hogy ezt a kérdést majd a Vatikánnal kötendő konkordátum idején kell felvetni. Sőt olyan megtévesztő közlemények, hírek is napvilágot láttak a sajtóban, mintha a katolikus egyház vezetői elfogadták volna a fakultatív vallásoktatás bevezetését. Mindszenty ezután arra szólította fel a híveket, hogy ne hagyják senki által megtévesztetni magukat, hanem szilárdan tartsanak ki a kötelező vallásoktatás mellett. „Tartsatok ki igazunk mellett; várjátok és kövessétek majd további útmutatásainkat" — fejeződött be a körlevél.4 4 Mindszenty pásztorlevelére gyorsan mozgásba lendült a katolikus egyház hazai „gépezete". A pásztorlevél útmutatásainak és a felettes egyház hatóságok közvetlen utasításainak megfelelően a plébánosok, katolikusok egyházközségi elnökök, a Katolikus Szülők Vallásos Szövetsége nevü szervezetek tömegesen küldték tiltakozó távirataikat, leveleiket a nemzetgyűlés elnökének. Varga Béla plébánosnak, a miniszterelnöknek, valamint a politikai pártok vezetőinek. E levelek gyakran nemcsak a fakultatív vallásoktatás bevezetése elleni tiltakozást fejezték ki, hanem magukba foglalták a klérus úgyszólván minden követelését az állammal, konkrétan a kormányzattal szemben. Áprilistól kezdve az általános és középiskolákban működő hittantanárok igyekeztek a diákokat a fakultatív vallásoktatás elleni tiltakozás 42 Új Ember, 1946. szeptember 15. 43 A problémát részletesen elemzi Balogh Sándor Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945— 1947. Kossuth Könyvkiadó, 1975.436—452. és Uö.: A fakultatív vallásoktatás kérdése és az egyházak (1947 tavasza) Századok, 107. 1973. 906—942. 44 EPL 3020/1947.
