Századok – 1985
Tanulmányok - Izsák Lajos: A katolikus egyház társadalompolitikai tevékenysége Magyarországon (1945–1956) II/423
432 IZSÁK LAJOS „Vajon az a kormány — tette fel a kérdést a pásztorlevél —, mely ily állapotokat tűr, vagy ezekkel szemben tehetetlen, nem fog-e a politikai erőszak zsarnokságával szemben még gyöngébbnek és zavartabbnak mutatkozni?" Ezért befejezésül arra hívta fel a hívők figyelmét, mintegy útmutatást is adva a szavazáshoz, hogy „a választás alkalmával adjátok szavazatotokat arra a jelöltre, aki az erkölcsi tisztaság, a jog, az igazság és a rend érdekében fog síkraszállni, s képes lesz küzdeni a jelenlegi szomorú állapotok visszaélései ellen. Ne rettenjetek meg a gonoszság fiainak fenyegetésétől... Magyar édesapa, magyar katolikus édesanya, aki felelősséget érez gyermekei lelki tisztasága, földi és örök boldogsága iránt, nem habozhat a választások előtt. Csak olyan jelöltre adhatja szavazatát, aki emberileg szólva kezességet nyújt, hogy ilyen világ, ilyen szellemiség, ilyen eltévelyedések többé nem ismétlődnek a magyar földön". Ezt a pásztorlevelet az ország katolikus templomaiban november 1-én kötelező volt felolvasni, sőt a legtöbb helyen arról is gondoskodtak, hogy tartalmát több alkalommal is ismertessék a hívőkkel. Ezek után még Mindszenty megállapítása sem tűnik meglepőnek, amely szerint a püspöki kar körlevele „döntően befolyásolta a választásokat".13 Amikor 1945—46 fordulóján közvetlenül is napirendre került a köztársaság megteremtésének az ügye, Mindszenty minden erejét latba vetve igyekezett a köztársaság kikiáltását megakadályozni. Az új kormány hivatalba lépését követő napon, 1945. november 16-án Tildy Zoltán miniszterelnök Varga Béla plébános — a kisgazdapárt egyik vezetője — kíséretében hivatalos látogatást tett Mindszentynél Esztergomban. A kisgazdapárti vezetők és Mindszenty között lezajlott beszélgetés során szóba került az új államforma megteremtésének az ügye is. A hercegprímás határozottan a köztársasági államforma megteremtése ellen foglalt állást, sőt még tanácsokkal is ellátta látogatóit. Azt javasolta ugyanis nekik, hogy az új államforma megteremtését szorgalmazókkal szemben hivatkozzanak arra, hogy a választásban egyetlen párt sem vetette fel az alkotmány módosításának a szükségességét, ezért a parlamentnek a néptől nincs erre felhatalmazása. Ha viszont a kommunisták és a baloldal az alkotmány megváltoztatását követelik, és mindenképpen döntést akarnak ebben az ügyben, akkor meg kell kérdezni magát a népet.2 4 A bíboros 1945. november 30-án Rómába utazott, hogy politikájának támogatására a Vatikánt is megnyerje. XII. Pius pápa december 8-án fogadta Mindszentyt, aki beszámolt neki a magyar egyház helyzetéről. Római tartózkodása alatt több alkalommal is találkozott a horthysta emigráció képviselőivel, köztük báró Apor Gábor volt vatikáni követtel, és tárgyalásokat is folytatott vele.25 Restaurációs terveinek támogatására azonban nem tudta megszerezni a Vatikán hivatalos beleegyezését. Rómából hazatérve viszont újra mindent megpróbált, hogy megakadályozza vagy legalábbis elodázza a köztársaság kikiáltásának tervét. 23 Mindszenty József i. m. 99. 24 Uo. 105. 25 Uo. 108—110.
