Századok – 1985

Tanulmányok - Pálmány Béla: Nógrád vármegye nemességének átrétegeződése (1542–1848) I/3

36 PÁLMÁNY BÉLA igen szerények voltak, mert a 16. sz. táblázatból is kitűnik, hogy háromnegyedük (87 fő, 74,99%) legfeljebb 100 Pft éves jövedelmet szerzett. Csupán a két szabadalmas mezővárosban, Losoncon és a megye székhelyén, Balassagyarmaton létesültek magasabb szintű iskolák, így Losoncon a református egyház és az evangélikusok immár évszázada fenntartottak gimnáziumot, a legmagasabb jövedelemmel az itteni tanítók és a két város kisdedóvói (Karády János, illetve Toldy János 210—210 Pft) rendelkeztek. A legtöbb kiváltságosnak, több mint 2800 személynek a neve mellett semmiféle rendi vagy foglalkozási utalás nincsen. Bár akad köztük inscriptiót élvező nyugalmazott honoratior és uradalmi tiszt is, zömmel köznemesek ők — birtokosok és címerlevelesek megkülönböztetés nélkül. A vármegye 3734 feudális kiváltságosnak tekintett természetes vagy jogi személye jövedelmi tagozódását a 14. táblázat mutatja. Nem kevesebb, mint 619 hozzájárulást fizetőnek (16,58%) semmiféle kimutatható jövedelme nem volt, így náluk csak a „személyes kereseti tehetség után" mindenkire kivetett 10 Pft szerepel, de teljes pauperitasban tengődhettek a 10—20 Pft jövedelemmel rendelkezők (738 adózó — 19,76%) is 50 Pft-nál kevesebb jövedelme 2123 feudális kiváltságosnak volt, ez pedig 56,85%-os arány! Emlékeztetőül: nagyjából 50 Pft-ra becsülték egy egész úrbéres jobbágytelek éves hasznát a földesúr számára, és az összeírtak többségének még ennyi esztendei jövedelme sem volt! Évi 100 Pft-nál kevesebbre számíthatott 2590 hozzájárulásra kötelezett személy, ők már 69,37%-át képezik Nógrád feudális kiváltságosainak. A 100 és 1000 Pft között becsült esztendei jövedelmet élvező 945 (25,30%) a középrétegek alsó szintjét alkották. Nagy számban találhatók köztük kisebb birtokos nemesek (hogy csak a megye világhírű szülöttét, Madách Imrét említsük, csesztvei birtokai után 467 Pft 33 xr jövedelmet becsültek az összeírok, míg külön birtokosként szereplő felesége, Fráter Erzsébet ribai (ma: Ipolyszög) jószágai után 4909 Pft 6 xr-t — vagyis a tízszeresénél is többet.) De a honoratiorok (39 közül 24 fő, 61,54%) és az uradalmi tisztek (213-ból 135 személy, 63,38%), valamint az egyházi jószágok (228 közül 123, 53,95%) többsége is ebbe a jövedelmi osztályba tartozik. 1000 Pft-nál magasabb éves jövedelme csupán 199 személynek, illetve birtoknak, a 3734 összeírt hozzájárulást fizető 5,33%-ának volt. A világi főrendek közül 51 (92,73%) került ebbe a csoportba. Az 1000 és 10000 Pft közötti tartományban 182 hozzájárulás fizetőt (4,78%) számoltunk össze. Az említett 3 egyházi, 41 világi főrendet, 2 gyárat, 2—3 városi és testületi jövedelmet leszámítva ez a 125—130 családfő képezte a viszonylag nagyobb birtokokkal, legalább tucatnyi jobbágytelekkel, zsellérekkel, majorságokkal, birkanyájakkal, pálinkafőzdékkel rendelkező „benepossessionatus" köznemesi réteget, köztük található — sokak mellett — 4 Baloghy, 2 Beniczky, 3 Dessewffy, 2—2 Fráter, Fáy, Géczy, 3 Gyurcsányi, 2 Huszár, 3 Jankovich, 4 Kubinyi, 2 Muslay, 4 Mocsáry, 3 Meskó, 6 köznemesi ágból való Prónay, 10 Szent-Iványi, 3 Szontagh, 5 Sréter, 2—2 Somogyi, Szerémy, Tihanyi, Szendrői Török, valamint 3 Vattay. Vagyis ismét csak Nógrád vármegye nemesi önkormányzatának három évszázadon át vezető szerepet játszó családjaival találkozunk, akik közül az