Századok – 1985
Figyelő - Vadász Sándor: Gondolatok Albert Soboul könyvének olvasása közben I/224
230 FIGYELŐ 1981.) Találkoztam nála a „la bourgeoisie girondine" szókapcsolattal is. A tévedés lehetősége természetesen nem zárható ki, de azt a fontos tényt sem szabad szem elől téveszteni, hogy 1793 nyarán, amikor a Gironde kirobbantotta az ellenforradalmi jellegű föderalista lázadásokat, már elhomályosult ennek a politikai csoportosulásnak az eredeti földrajzi hovatartozása, hiszen nemcsak Nyugat-, hanem Dél-Franciaországban is nagyon sok olyan személy csatlakozott hozzájuk, akiknek már semmi közük nem volt a Garonne alsó folyása mentén elterülő vidékhez. Soboulnak is az a véleménye, hogy a föderalista lázadásban közrejátszottak ugyan az egyes vidékek partikularista hagyományai, „de még ennél is nagyobb szerepe volt benne az osztályérdeken alapuló szolidaritásnak". (A francia forradalom története. 300. old.) Tehát: volt jobb! Sokkalta nagyobb súllyal esik a latba a „Közjóléti Bizottság" esetében végrehajtott módosítás. Itt sem új magyarítással, hanem a De Gerando Antonina múlt századi fordításához való visszatéréssel állunk szemben. „Úgy véljük, hogy az itt szereplő megoldás — Közmegmentési Bizottság — közelíti meg a legjobban a 'salut' szó első jelentését, különös tekintettel arra, hogy a 'jólét' szó egyre inkább a materiális jólétet jelenti (vö. jóléti állam stb.), holott a Közmegmentési Bizottság eredeti (az én kiemeléseim. V. S.) feladata a forradalom megmentése volt." Nos, első helyen hadd hivatkozzam a nyelvészekre, akik nagy jelentőséget tulajdonítanak a hagyomány erejének, ugyanis nem lehet a véletlen műve, hogy pontosan ez a kifejezés, a „Közjóléti Bizottság" honosodott meg nyelvünkben. (Mellesleg a „salut" szó első jelentése az Eckhardt-szótárban „üdv", „menedék", de mivel a „Közüdvi Bizottság" igencsak furcsán hangzanék, nyilván eleve nem jött számításba.) A világnyelvekből vett analógiák nem kínálnak egyértelmű útmutatást. Leginkább az orosz fordítás igazolhatná a Kiadó eljárását, mert a „Komityet obscsesztvennogo szpaszenyija" lényegében megegyezik a „Közmegmentési Bizottsággal". Az angolban: „Committee of Public Safety", amit „Közbiztonsági Bizottságnak" fordíthatunk. A német szakirodalom „Wohlfahrtsausschuss"-nak ültette át a Comité de (és nem „du") salut public-et, ami „Jóléti Bizottságot" jelent. Azonban ez alapvetően nem nyelvi kérdés, hanem egy roppant horderejű történeti összefüggés fel nem ismerése. Mert mit is sugall az idézett mondat? Azt, hogy volt a forradalom megmentésének (magasztos) feladata és voltak (kisebb jelentőségű), mai értelemben vett népjóléti intézkedések. Mintha bizony létezett volna ilyen paralellizmus a 18. századi francia polgári forradalomban! Bármennyire iskolás magyarázatnak tűnik, kénytelen vagyok közismert tényekre hivatkozni: ha 1793 őszén a jakobinus diktatúra nem hozott volna rendeleteket a rekvirálásokról, a Forradalmi Hadsereg felállításáról, az ármaximumról stb., a sansculotte-ok nem mentek volna harcba a „köz üdvéért", a köztársaság fentmaradásáért. A „jólét" tehát az „üdv" szinonimája, de egyúttal a Kiadó által lebecsült jóléti intézkedések jelölésére is szolgál. Semmi esetre sem szabad ellentétet kreálni a kettő közé, márpedig a „holott" és az „eredeti" szavak félreérthetetlenül erre utalnak. Nézetem szerint célszerűbb megmaradni a „Közjóléti Bizottság" elnevezés mellett, a
