Századok – 1985
Dokumentumok - Tilkovszky Loránt: Ellenzéki törvényhozók memorandum-akciója 1942/43 telén I/152
202 DOKUMENTUMOK. fut, egy társadalmi és egy törvényhozói. Főleg a jóvátétel dolgában van egy kis remény. A párt egyértelműen mellém állott. 3. Akár a délvidéki atrocitások ügyében, akár egyéb belső kérdésekben: szuverénül a magyar ügyet tekintsd, ne személyeket. Bethlen, Prónay Gy., és én a legélesebben léptünk fel a délvidéki pogromok ellen.8 6 4. Társadalmi helyzet. Röviden: lappangó polgárháború. A kormány legerősebbjei — Keresztes-Fischer, Nagy Vilmos honvédelmi miniszter — minden lehetőt megtesznek ellene. A nagy tömegek: parasztság, munkásság zöme és java egészséges, a polgárháború frontja — szűk középosztály-rétegek, kispolgárság — csak átmeneti hatalmi potenciákkal rendelkezik, a parasztság, munkásság jobb, magyarabb, mint 1918-ban. A „Népszava": egyik legmagyarabb lapunk. A szocialista vezetők, élükön Peyer, kitűnő magyarok, külön nagy érték Szakasits Árpád a Népszava főszerkesztője. Építeni lehet és kell rájuk, velük a munkásság elitje szociális vonatkozásban — szabadságpárti. Magam a Magyar Nemzetbe, a Népszavába és az Újságba írok. 5. A tót kérdés. Hodzsa Milán könyvében — Federation in Central Europe. London, 1942. — vannak támpontok a magyar—szlovák közeledésre. A magyar parasztságot a közép-európai stabilizáció legértékesebb elemének mondja szóról szóra, dicséri a 48-as törvényhozást, melynek hatása alól ő sem tud szabadulni, rokonszenvesen ír Nagyatádiról,87 a magyar agrárdemokráciáról, hangsúlyozza Magyarország központi fekvésének jelentőségét. Kissé mintha szükség-alakulatnak éreztetné Csehszlovákiát, mely főleg a magyarok hibájából teremtődött. Szerintem a tót—magyar kérdés jórészt függvénye a lengyel—magyar viszonynak. A lengyel politikát kellene jobban érdekeltetni, a Kárpátok egész karéjának aláhúzásával a mi szlovák és román kérdésünkben. Nem elég sem nekik, sem nekünk egy szűk közös határ. Matusevszkyékat8 8 nem szabadna elhanyagolni. 6. Román kérdés. Előbb-utóbb törésre kerül a dolog, kikerülhetetlen. A török üggyel kellene szinkronizálni. Ankarát látom a forgópontnak. Egy kapcsolódás Ankarához angolszász szempontból sem lehet ellenszenves. Onnan kellene elindítani egy szerb—magyar békülést is, az angolszász tájékozódásúakkal. Változatlanul azt tartom, hogy bármilyen konstrukció vagy konstrukciók jönnek, Magyarországra létfontosságú dolog a délszláv népekkel való békés együttműködés. M i itt csak a népek közötti békülést készíthetjük elő, erre törekszünk. 7. A zsidókérdésben súlyos bajok vannak, a rossz törvények emberséges végrehajtására és a törvénytelen kilengések elfojtására dolgozunk. Még mindig óriási különbség e tekintetben az, ami nálunk történik s ami Szlovákiában és Horvátországban: ott parancsra történnek, hivatalosan, rendszeresen az atrocitások, nálunk parancs ellen, s a méretek is mások. Amott a polgárháború van uralmon, itt csak 86 Még 1942. január 29-én, a felsőház, ill. a képviselőház külügyi bizottságának ülésén. 87 Nagyatádi Szabó István, parasztpolitikus, 1920—1924 közt két ízben földművelésügyi miniszter is. Nevéhez fűződik az ellenforradalmi rendszer első „földreform"-törvénye. 88 Ignacy Matuszewski amerikai emigrációban tevékenykedő lengyel diplomata, volt miniszter, a Gaseta Polska egykori főszerkesztője, a magyar revíziós törekvések régi támogatója.
